10 éves a KEK: konferencia köszöntötte az évfordulót

A konferencián többek között előadást tartott Dr. Zsigmond Barna Pál, a Kárpát-medencei külképviseletek tevékenységének összehangolásáért felelős miniszteri biztos, akinek az előadásában szó esett a külhoni sportfejlesztésekről, eredményekről, tervekről és ezek jelentőségéről, és a határon túli sportok támogatási rendszerébe is betekintést nyerhettünk. A jelenlegi legfőbb célok között a közösségfejlesztés, az identitáserősítés és az egészségmegőrzés szerepel. Az előadó tájékoztatást adott a labdarúgás és a jégkorong fejlesztési igényeinek felméréseiről, illetve az utóbbi, Kolozsváron történő meghonosításáról. Emellett arra is kitért, hogy mik a sportfejlesztési koncepció főbb javaslatai: Közép és hosszú távú, kiszámítható forrásallokáció, támogatási rendszer kiépítése, 2020 júniusában pedig a Kárpát-medencei Magyar Játékok megszervezése Budapesten. Beszélt még a támogatási rendszerek célterületeiről, a beruházások (sportinfrastruktúra fejlesztés) támogatásáról, az intézményi, szakmai programokról, a kiemelkedő egyéni sportolók tehetséggondozásáról és a működési támogatásokat biztosító normatív alapokról is.

Az következő előadó, Dr. Scheuer Gyula, az ELTE kancellárja volt, aki az egyetem sportéletének megújulásáról beszélt. Megtudhattuk, hogy habár az ELTE sportélete hazai viszonylatban kiemelkedő, az egyik legrosszabb sportinfrastruktúra és legalacsonyabb kollégiumi kapacitás is itt van. Bár a Testnevelési Egyetem után a legtöbb sporttudományi képzésben résztvevő hallgató egyetemünkön található, a kampusz széttagolt (a város különböző pontjain tanulnak a hallgatók), ami nehezíti a körülményeket. Jelenleg olyan remek sportegyesületek adnak lehetőséget a több ezer diák számára, mint a BEAC, az ELTE SE vagy a SZOESE. Az ELTE és a BEAC közötti együttműködés egyik fontos elemeként szorosabbá vált a kapcsolat a klub és az egyetem vezetése között, illetve létrejött a BEAC-stratégia, ami egyelőre 2018 és 2022 között futna. Ennek részeként kihangsúlyozzák az egyetem ezen a területen elért sikereit, és egy sportos arculatot alakítanak ki. Így lett 2018-ban Kapás Boglárka, 2019-ben pedig Burján Csaba az ELTE Sport arca. Scheuer Gyula a stratégiai célokra is kitért. Ezen a területen sportinfrastruktúra-fejlesztéseket, a rendszeres sportolók számának növelését, a sport népszerűsítését, az egyetemi polgárok bevonását, a Tüskecsarnok nagyobb mértékű használatát, valamint a régi csarnok felújítását és egy új megépítését vették tervbe. Ezek mellett fontos szerepet kap a hazai és nemzetközi sportesemények szervezése, a kettős életpályamodell (tanulás és élsport) támogatása, valamint a fogyatékossággal élők sportlehetőségeinek fejlesztése. A Trefort-kertben új sportlétesítmény, a Mérnök utcában egy műfüves labdarúgó nagypálya, a Puskin utcában pedig egy új sportcsarnok építését tervezi az egyetem vezetősége.

Egyetemünk kancellárját Mizsér Attila (Rizsa), olimpiai bajnok öttusázó követte a színpadon. Attila a sportesemények Magyarországra hozásának nehézségeiről beszélt, illetve arról, hogy hogyan lehet csillapítani az ezekkel kapcsolatos aggályokat. Ennek fontos eleme, hogy „odaadjuk” az embereknek ezeket az eseményeket. Zene, kultúra, fesztivál és jó ételek kellenek. Bár a verseny a lényeg, egy ilyen rendezvény lökést tud adni egy régiónak, és ezt nem szabad elfelejteni. Budapest sportpresztízse például most is nagyon jó, de folyamatosan fejlesztés alatt áll. Az is szóba került, hogy mennyire fontos motívum, ha a nézőknek lehetősége van kipróbálni egy sportot. Az előadó a sport közgazdasági hasznáról is említést tett, kifejtette, hogy egy egészségesebb társadalom sokkal hatékonyabban tud működni. Végezetül az edzők és sportvezetők felelősségéről hallhattunk pár gondolatot, illetve arról, hogy milyen szerepük van abban, hogy a gyerek abbahagyja-e a sportolást.

Mizsér Attila előadása után egy rövid szünet következett, ami alatt lehetett dartsozni, floor curlingezni, tacx-ezni (egy, a valóságban hajtott, rögzített biciklin tekerve egy képernyőn megjelenő karakterrel haladunk előre a virtuális térben), valamint egy hajlított, játékra tervezett monitoron kipróbálni a FIFA 19-et. Emellett az előadók ünnepélyesen felvágták a KEK 10. születésnapjára készült tortát, amit a többi résztvevővel közösen fogyasztottak el.

A szünet után Deutsch Tamás MTK-elnök e-sportról szóló előadása következett. Az előadó beszélt arról, hogy a professzionalizmus beengedése az olimpiára fontos eleme volt a sport, a sportolók és a sportesemények fejlődésének. Azonban komoly problémát jelent, hogy nagyban emelkedett a nézők átlagéletkora. A képernyők előtt ülő átlagember egy 51 éves fehér férfi az alsó középosztályból. Erre a problémára lehet válasz az e-sport, amivel megragadható a fiatalabb korosztály az online térben, és aktív részvételre van lehetőség. Deutsch Tamás beszélt még a digitális átalakulásról, ami nagy ütemben zajlik a sport területén is. Szóba kerültek a sportfogadások, a live streamek, a sportolók teljesítményének javításában segítséget nyújtó elektronikai eszközök, és még rengeteg dolog. Tulajdonképpen egy edző plusz szeme lehet a digitalizáció. Előadásában három jövőképet vázolt fel az e-sporttal kapcsolatban. Az első az, hogy divatjelenségként kimerül a hype-ja egy idő után. A második, hogy népszerűsége és támogatottsága tovább nő, így egy meghatározó része lesz a sportvilágnak. A harmadik pedig, hogy átalakítja a sport fogalmát, az arról történő gondolkodást és a jogi szabályozásokat. Az MTK elnöke leszögezte, hogy akármelyik variáció történik meg, a klub életében hangsúlyosan kell megjelennie az e-sportnak, hiszen az új dolgokra való nyitottság előre viszi, fejleszti őket.

Az előadás után a BEAC cheerleader csapata tartott egy rövid bemutatót, majd Nagy Zoltán Péter, az OTP Bank marketing- és kommunikációs igazgatója tartotta meg előadását. Az OTP sportszponzorációs rendszeréről szólva beszélt arról, hogy a vállalat kommunikációjának rengeteg lehetősége van. Ilyenek a PR, a gerilla marketing, a rádió, a TV, a filmek, a nyomtatott média, a kiállítások, vagy a rendezvények. Zoltánék rengeteg szervezettel dolgoznak együtt szponzorációs projektekben. Az olimpiai csapatnak kiemelt a jelentősége, hiszen imádják őket az emberek. Habár olimpia csak 4 évente van, kiváló márkaként működnek. Ezzel szemben az MLSZ egy kockázatosabb szervezet, mert a nézők alacsony színvonalúnak tartják a hazai labdarúgást. Az OTP Ligát és magát a sportágat szeretik, így magas számú eléréseket hoz, mégis a hazai labdarúgás önmagában kockázatosabb márka. 

Nagy Zoltántól Urr Anita, a Paralimpiai Bizottság főtitkára vette át a mikrofont, előadásának témája a Paralimpiai Mozgalom helyzete a Kárpát-medencében volt. Röviden áttekintette a fogyatékosok sportjának hazai, illetve a Paralimpia Mozgalom történetét, megszerveződését és büszkeségeit. Ezek nélkül nem juthattunk volna el odáig, hogy a hazai parasportágak között szerepeljen az alpesi sí, a sportlövészet, a judo, a teke, a szkander, a rögbi, a vívás, a boccia, a jégkorong, a snowboard és még rengeteg másik sport. Urr Anita leszögezte, fontos, hogy a fizikai mellett szellemi akadálymentesítéssel is támogassuk a sportolókat. Azt is megtudhattuk, hogy a Magyar Paralimpia Bizottsággal sok szervezet működik együtt, így kapcsolatban állnak az EMMI-vel, egészségügyi és oktatási intézményekkel, sérülésspecifikus nemzetközi sportszövetségekkel, az EPC-vel és az IPC-vel is. Szó volt a Kárpát-medence országainak együttműködési megállapodásáról, aminek keretein belül 2017 óta közös ifjúsági táborokat szerveznek a térség fogyatékkal élő sportolóinak. Ezek mellett Anita a parasport fejlesztésének főbb területeire is kitért: ennek jelenlegi prioritásait a sporttudományi, sportegészségügyi háttér a parasport rendszerébe, az utánpótlás/kezdő sportolók a paralimpiai mozgalomba és a paraedzők képzése való fokozott bevonása jelentik.

Az ebédszünet előtti utolsó előadó Eisenkrammer Károly, sportszervező volt, a Tour de Hongrie főszervezője. Egészen a kezdetektől, a kerék feltalálástól indultunk el, de hamar eljutottunk a kerékpárokig és az első magyar körversenyig, amit 1925-ben rendeztek meg. Ezt követően végigkövethettük, hogy a Tour de Hongrie hogyan jutott el az Eurosportig. A verseny sikerének talán legfontosabb elemei a technikai újítások használata, a médiajelenlét, illetve a nemzetközi trendek követése voltak. A Tour de Hongrie nem csak világszínvonalú verseny lett, de itthoni trendeket is teremtett egyedi megoldásokkal és technikai fejlesztésekkel, annak érdekében, hogy a nézők minél jobban „ott lehessenek a versenyen”. Elsőként élő közvetítés volt, aztán motorkerékpáros közvetítés, később fedélzeti kamera, majd helikopter, amit az elemzések és az ultra lassítások követtek. Így kifejlődött egy nemzetközi csúcstechnika. A fejlődés azonban most sem áll meg: az Eurosporton 2018-ban napi 1 óra, 2019-ben pedig napi 1,5 óra élő adás volt látható a versenyről. A Tour de Hongrie rangjának emelkedésével egyébként exponenciálisan nő a szurkolói aktivitás, ami jó hatással van a turizmusra is. Eisenkrammer Károly elmondta, hogy a következő feladat az online jelenlét erősítése, most erre fognak nagy hangsúlyt fektetni.

Az előadás után következett az ebédszünet, amikor a regisztrált résztvevők ingyenesen étkezhettek, és megkóstolhatták a KEK 10. születésnapjának alkalmából készült, rendkívül ízletes Zweigelt bort.

A rendezvényen készült képek itt érhetők el.

• Drámai végjáték a X. Kárpát-medencei Egyetemek Kupáján (kek.elte.hu)
• „A cél az életminőségünk javítása” (www.elte.hu)