A modern kor függőségei

2017.12.30.
A modern kor függőségei
Dr. Demetrovics Zsolt pszichológus, addiktológus és kulturális antropológus az ELTE Pedagógia és Pszichológia Kar dékánja, a Pszichológiai Intézetének igazgatója, továbbá a Klinikai Pszichológia és Addiktológia Tanszék vezetője. Fő kutatási területéről, a viselkedési addikciókról, a tudományágak közti átmenetekről, ezen felül a pszichológia tudományának és a gazdasági, üzleti tudományok összefonódásáról beszélgettünk.

Mostanában a viselkedési addikciókat (függőséget): a játékszenvedélyt, onlinejáték-függőséget, internetfüggőséget és testedzésfüggőséget kutatja, korábban inkább a drogokkal, drogprevencióval foglalkozott. Mi hozta meg az Ön számára a váltást?

Már 2000-től kezdődően foglalkozunk viselkedési addikciókkal, kezdetben elsősorban az internetfüggőség jelenségével, aztán egyre több más viselkedési addikcióval, s közben talán kevesebbet a drogokkal, pszichoaktív szerekkel. Mindazonáltal, izgalmas olyan jelenségeket vizsgálni, ahol nincsenek jelen kémiai anyagok, így a függőség mechanizmusa bizonyos értelemben jobban, letisztultabb állapotában figyelhető meg.

Mennyire lehet hagyományos módszerekkel, vizsgálattal közelíteni alapvetően újszerű függőségek felé?

Nem hiszem, hogy beszélhetünk hagyományos és nem hagyományos módszerekről. Ráadásul, ezek közül a függőségek közül maga a játékszenvedély például egyáltalán nem is új keletű. Tulajdonképpen már az ókorban is létezett, és a kutatása is évtizedekre nyúlik vissza. A videojátékok ezzel ellentétben valóban újak. Maguk a kutatási módszerek folyamatosan változnak, megújulnak, mi pedig folyamatosan keressük az új megközelítéseket.

Mi számít normális használatnak, és milyen egyértelmű jelei vannak az ettől eltérőnek, például az internetezés esetében?

Nem szeretünk „normális” használatról vagy „normális” működésről beszélni. Ez nagyon nehezen megfogható, és az a bizonyos normalitás nagyon tág keretek között értelmezhető. A fontos az alkalmazkodás kérdése, baj akkor van, ha egy viselkedés jelentős mértékben rontja a minket érő kihívásokhoz, feladatokhoz történő alkalmazkodást, és ilyen módon az életvitel több területen alapvetően „félrecsúszik”. Fontos megkülönböztetnünk például az internetfüggőség esetében magát a függőséget és a szülőket bosszantó, őket zavaró használatot. Akkor beszélünk függőségről, ha az ember nem tudja a megszokott keretek között folytatni például a munkáját vagy a tanulást, ha ez negatív befolyással van a társas kapcsolataira vagy az egészségére. Érdemes óvatosan bánni a függőség szóval, hiszen klinikai értelemben ez betegséget jelent, és nem azt a hétköznapi jelentést, ami ennél sokkal tágabb.

A testedzés esetében egy erős fizikai jele is lehet a függőségnek, akár a normálistól eltérő, megnövekedett izomzat. Könnyebb ezt észrevenni és kezelni, mint olyan addikciókat, amiknek esetleg nincs „külső nyoma”?

Az izomzattal kapcsolatosan nincs ilyen direkt összefüggés. Testedzésfüggőségről akkor beszélünk, ha valaki túlzott mértékben edz, ez pedig sokkal gyakrabban a futás, mint például a gyúrás. Ez nem az izomzatról szól, hanem arról, hogy a problémák kezelése helyett az illető így távolodik el a gondoktól, nem néz ezekkel szembe, hanem elkerüli ezt a testedzés által. Tulajdonképp a testedzés teszi számára lehetővé azt a „kilépést” a problémák köréből, amit más alkohollal vagy szerencsejátékkal ér el.

Többször láttam már, hogy szülők egészen pici (1-2 éves) gyerekeket úgy nyugtatnak meg, hogy a kezükbe adják az okostelefonjukat, illetve a tabletüket. Milyen eséllyel használják majd ezek a gyerekek „rosszul” a digitális kor vívmányait?

Nincs ilyen direkt összefüggés: egy ilyen kicsi gyerek például inkább a szájába veszi majd ezeket az eszközöket, ugyanolyan számára a telefon, mint egy csörgő. De a nagyobbak esetében is rendben van, hogy ismerkednek ezekkel az eszközökkel. Ezek az eszközök ma az életünk részei. Ez ma más, mint 20 éve, de ez nem feltétlenül baj. Az más kérdés, hogy milyen keretek között használják majd a gyerekek ezeket az eszközöket, az lesz a meghatározó, hogyan szabályozza majd esetükben ezt a szülő. Oda kell figyelni, hogy például hogyan játszik a gyerek, erre vigyázni kell.

Hol és mikor, hogyan kellene elkezdeni Ön szerint a gyerekek digitális nevelését, hogy akár az internetet és az online játékokat, a közösségi médiát kritikusan és megfelelően tudják kezelni?

Ez gyakorlatilag ugyanolyan nevelési kérdés, mint az összes többi, és a legkisebb kortól kezdve jelen van természetesen. A tévé használatára is meg kell tanítani a szülőnek a gyereket. Ilyenkor van a gyerek előtt egy modell, egy minta, ami a szülő viszonyulása az adott dologhoz. Ez az egész jelenség, például az okostelefonok használata még nagyon új a világban, és a felnőttek számára sem könnyű, mivel nincs emögött egyelőre egy kialakult kultúra, értelemszerűen nehéz kialakítani a gyerekek számára a megfelelő használatot.

Az ELTE sokszínű világában megjelenik most a gazdálkodástudomány is mint önálló oktatási terület. Milyen tárgyakat érdemes felvennie a GTI hallgatóinak, akik érdeklődnek a pszichológia iránt, és szeretnének bepillantást nyerni ebbe a tudományágba? 

A pszichológia interdiszciplináris terület, és nagyon sok olyan ága van, ami hasznos lehet a gazdaságtudománnyal foglalkozó diákoknak. Az észlelés, a kognitív torzítások világa, a kommunikációs kérdések, a szervezetek dinamikája, a vezetői stratégiák mind olyan területek, amelyek a gazdaságtudomány különböző területein jól hasznosíthatók. Nem véletlen, hogy közös mesterképzést is indít a két szervezeti egység, hiszen a vezetés és szervezés mesterszak két specializációját is a PPK gondozza.

Melyek azok a PPK-s tárgyak, amit ha a GTI-s hallgatók a saját érdeklődési körükkel párosítanak, hasznos lehet számukra, és pluszt ad a szemléletmódjukhoz? 

A fentiekkel összefüggésben azt hiszem, hogy nagyon széles körben érdemes keresni, és sok ilyen tárgyat fognak találni. A PPK csupa humán kérdéssel foglalkozik, a mottónk is az, hogy „a PPK minden, ami ember”, márpedig a gazdaságot emberek csinálják. Biztos vagyok benne, hogy a számok mögötti dinamikák megértéséhez sokat hozzá tudnak adni egyes PPK-s kurzusok. Nemcsak a pszichológia területén, de akár az interkulturális (társadalmi befogadás) képzésünk, akár a felnőttképzéssel kapcsolatos kurzusaink jó eséllyel nyújthatnak olyasmit, ami érdekes lehet a gazdaságtudománnyal foglalkozó diákok számára.