„A nyelvtanulás kétségkívül jó befektetés”

Hogyan kezdődött az érdeklődése a távol-keleti kultúrák iránt?

Már gimnazista korom óta érdekeltek a távol-keleti kultúrák: az indiai, a kínai, a japán kultúra és történelem, sok irodalmi művet is olvastam. Majd megismerkedtem a jógával, a buddhizmussal, más vallásokkal és a meditációval is. Nagyon érdekelt, hogy a Távol-Keletre egy teljesen más életfelfogás jellemző.

Általában mik azok, amik vonzzák a diákokat abban, hogy valamilyen távol-keleti szakirányra menjenek?

Ez nagyon változó! A japán szakra jelentkezők körülbelül 80%-a a mangák és az animék miatt kezd el a szak iránt érdeklődni, mert sokan ezeken nőttek fel. A kínai szak esetében gyakran a Kung-fu és a TaiChi megismerése után, a kínai szak hasznosságát látva fordul felénk. A koreai szak iránti érdeklődés sokszor a szappanoperákból, történelmi sorozatokból, de legfőképpen a K-pop-ból fakad (a koreai popzene mára önálló műfajjá nőtte ki magát, pop, rock, elektronikus, R&B és többek közt hip-hop alapokon nyugszik – a szerk.). A mongol szak esetében a sztyeppék, a nomád kultúra foglalkoztat sokakat, ebben benne van a magyarság őstörténetének felelevenítése is. A tibeti szaknál pedig Kőrösi Csoma Sándor mai napig meghatározó alak. Egy azonban közös és biztos pont, ez pedig a távol-keleti nyelvek praktikussága.

Milyen problémákat okozhat, ha valaki nem ismeri kellően a kínai üzleti kultúrát? Mennyiben tér el a magyar és a nyugati üzleti kultúrától?

Nagyon eltérő. A kínai üzleti kultúrára jellemző, hogy „nem a tárgyalóasztalnál dől el minden”, hanem egy vacsoránál, egy ivászat alkalmával, az a fontos, hogy annak során mennyire tud az ember „barát lenni”. Például, ami egy éles különbség, hogy amikor azt mondják: „majd beszéljünk erről később”, ez egy finom elutasítás. Ezt a más kultúrából érkezők sokszor nem értik meg. A kínaiak ritkán mondanak direkt nemet, és nagyon nehéz úgy kommunikálni, hogy ezekkel nem vagyunk tisztában, rengeteg félreértésre adhat okot.

Kínát a köztudat még leginkább az olcsó, tömeggyártott termékekkel azonosítja, holott számos változás ment végbe az ország gazdaságában. Melyeket tartja a legjelentősebbeknek? Merre tart az ország, és milyen szerepre törekszik a világgazdaság rendszerében?

Az a korszak már lezárult, amikor Kínára az olcsó termékek és az olcsó munkaerő volt jellemző. Magasak a bérek, lényegében már olcsóbb Magyarországon vagy éppen Mexikóban gyártatni, mint Kínában. A tengerparti övezetekben például már alig találnak munkaerőt a gyárakba. Magas az életszínvonal, a munkaerőhiány pedig egy komoly probléma jelenleg. Sok kínai pénz vár befektetésre, főleg a technológiai beruházások, a high-tech meghonosítása, a kutatás és fejlesztés felé mennek, miközben bárkivel egyenrangú partnerek a világpiacon. Az egyetemek esetében is sokkal több pénz jut kutatásra, tudják, hogy az innováció, az IT a jövő.

Milyen Kína és Magyarország kapcsolata, milyen gazdasági jövő elé nézünk? Milyen Kelet és Nyugat gazdasági kapcsolata?

A magyar kormány keleti nyitása során nagy hangsúly került a kínai kapcsolatokra. Várjuk a befektetéseket, reméljük, hogy ezekre sor kerül, miközben ez nehéz is, mivel Németország, Franciaország vagy éppen Nagy-Britannia kedvezőbb paraméterekkel száll versenybe ezért a tőkéért. Viszont az Európai Unióban vannak kezdeményezések, hogy korlátozzák európai cégek kínai felvásárlását. Megijedtek a kínai pénzektől. Francia borászatok, a Jaguar vagy éppen a Volvo is már kínai tulajdonban van. Az pedig a jövő zenéje lesz, hogy lefékezik-e a felvásárlásokat. A kínai vásárlóerőre pedig számos iparág támaszkodik: például a német autóipar is rá van utalva, és a nyugati luxusmárkáknak sincs sehol máshol nagyobb nimbusza, mint Kínában.

Milyen versenyelőnyre tesz szert az, aki Kínára szakosodott, milyen területeken lehet ezt a legfőképpen kamatoztatni?

A lányom a Corvinusra jár business and management szakra, és azt mesélte, hogy habár van számos angol nyelvű tárgyuk, minden csoporttársa kínaival akar foglalkozni. A kínai a legerősebb gazdaság, még az amerikait is megelőzheti. A kereskedelem és a gazdaság terén Kína megkerülhetetlen. Aki erre szakosodik, mindenképpen lesz munkája. Viszont a kínaiak kemény üzletemberek, nem lehet őket becsapni, észnél kell lenni, ha kínaival tárgyal az ember! A vérükben van az üzlet, okosak és agyafúrtak. Más a hozzáállásuk: nekik fontosabb a meggazdagodás, és rengeteget dolgoznak. Ennek fejében jobban alárendelik a szabadidejüket, a hobbijukat vagy éppen az egészségük megőrzését. A legfelső réteg figyel az egészségére vagy a környezettudatosságra, ez az a réteg, aki ezt már megengedheti magának.

Az ELTE nem nyelvszakos hallgatói számára, akik inkább a kultúra, a gazdaság és a történelem iránt érdeklődnek, érdemes-e a kínai nyelv megtanulásával is próbálkozni, s ha igen, erre milyen lehetőségek vannak? Hány év alatt sikerülhet elsajátítani?

A kínai szakon a nulláról 3 év alatt el lehet jutni a középfokig. 3 év után lehetőségük nyílik a hallgatóknak 1 évet ösztöndíjjal Kínában eltölteni, ennyi idő után már gond nélkül társalognak, tolmácsolnak. Az első év után azonban a tanulók fele kiesik: sokan nem tudják tartani a lépést, rengeteget kell tanulni, folyamatos készülésre van szükség. Sokakban nincs meg ehhez a kellő türelem vagy a rendelkezésére álló idő vagy éppen a megfelelő érdeklődés, előképzettség nélkül pedig nem feltétlenül tudják, hogy mire vállalkoznak. Nagyon nehéz szabadidőben elsajátítani egy távol-keleti nyelvet, például nyelviskolában, munka mellett. Ráadásul nagyon komoly pénzösszeget is felemészt egy-egy tanfolyam, mire megfelelő szintet elér a tanuló. Azonban óriási előnyt jelent ezeknek a nyelveknek az ismerete, így egy távol-keleti szakon amellett, hogy sok pénzt megspórolnak, egy használható, fontos nyelv birtokába is jutnak a hallgatók. A tanszéken van egy kínai közismereti tárgy, amit bárki felvehet. Heti 2 órában megismerkedhetnek a hallgatók a kultúrával, a nyelvvel, ezután könnyen el tudják dönteni, hogy akarnak-e a kínaival komolyan foglalkozni. A Konfuciusz Intézetben pedig erre bárkinek lehetősége nyílik.

Milyen külföldi, GTI-s hallgatók számára is hozzáférhető ösztöndíjprogramok lesznek?

A Konfuciusz Intézetben kedvezményesen tanulhatnak kínait más szakról érkezők. Heti 2x2 órával 2 év alatt eljuthatnak a HSK3-as szintre, amivel kvalifikálják magukat egy 1 éves kínai ösztöndíjra, csak a repülőjegyet kell maguknak állni. Ez a szint pedig már egy tárgyalóképes tudás, amivel könnyen boldogul bárki, így nagyon javaslom!