A szakkollégiumok hozzáadott értéke

2021.06.17.
A szakkollégiumok hozzáadott értéke
Megalakult az ELTE gazdaságtudományi diákműhelye, a Navratil Ákos Szakkollégium. Megbízott igazgatója Tanács János, az Érveléstechnikai és Marketing Tanszék docense, akit arról kérdeztünk, mit is jelent az új szervezet létrejötte az egyetem szempontjából, és miért éri meg csatlakozni hallgatóként az új közösséghez.

– Május vége óta gazdaságtudományi szakkollégiummal is rendelkezünk. Miért fontos lépés az új szakkollégium megalakulása?

A szakkollégiumok a magas szintű tehetséggondozás egyik, de nem egyetlen terepét biztosítják. Elkötelezett és lelkes híve vagyok mindenféle öntevékeny hallgatói szervezetnek és csoportnak, legyen az hallgatói képviselet, mentorgárda vagy szakkollégium. Ezek a platformok egyaránt alkalmasak az egyéni és szervezeti szempontból fontos készségek fejlesztésére. Megteremtik a lehetőséget, hogy a hallgatók különböző formákban kiéljék alkotó energiáikat, ráadásul releváns tapasztatalatot szereznek minden olyan területeken (például vezetésből, szervezésből, a finanszírozási kérdések menedzseléséből), amelyeket nálunk a karon is tanulnak.

A szakkollégiumnak annyiban speciális a helye ebben a „svédasztalban”, hogy extra képzéseket nyújt a hallgatók számára. Nem a TDK jellegű egyéni kutatást, hanem

a közös igények alapján vezérelt szakmai kurzusokat, képzéseket állítja előtérbe.

Ebből persze gyakorta adódik, hogy a jéghegy csúcsaként látható, kiugró sikerekhez is jelentősen hozzájárulnak. És aztán az energiák úgy fordulnak termőre, hogy a hallgatók maguk szerveznek egy, a szakkollégium szempontjából külső eseményt, ami már a tágabb környezet, az egyetem, a társadalom számára is értékes.

– Több szakkollégiumban volt óraadó tanár, évtizedes tapasztalattal rendelkezik ezen a téren. Milyen pozitív hozadéka van az oktató számára a szakkollégiumi munkának?

Egy ilyen kurzus, workshop oktatóként, hogy Láng Benedek barátom szavait idézzem, „nagyon-nagyon jutalmazó”, hiszen rendkívül motivált hallgatók közös tudásvágyaként fogalmazódik meg az igény egy-egy területen történő elmélyülésre vagy egy-egy oktató felkérésére. Tulajdonképp arról van szó, hogy a diákoknak annyira tetszik az, amit kaptak a normál képzésben, hogy még kérnének belőle, vagy hiányolnak egy területet, esetleg szintet lépnének. Ezért az oktatóknak a szakkollégiumi kurzus vagy workshop lubickolási lehetőség: itt a szakmája, oktatói portfóliója exkluzív anyagát adhatja át. Na meg persze a sokat hiányolt kiscsoportos készségfejlesztésnek is ideális terepe a szakkollégium.

– Milyen helyet tölt be egy szakkollégium a felsőoktatás rendszerében?

A lényeget az előbb már körülírtam, de ha tovább kell pontosítani, akkor a hozzáadott érték a kulcsszó, ami amúgy is az egyik vesszőparipám. A szakkollégiumok a magas szintű tehetséggondozás révén hozzáadott értéket képeznek első lépésben a gazdakar, áttételesen pedig az egész felsőoktatás és a munkaerőpiac számára. Hiszek a jelentős hallgatói létszámmal dolgozó, mégis minőségi normál oktatásban, amely képes a nagyon jó alapokat megteremteni. Ezen túl pedig, eddigi oktatói tapasztalataimra is támaszkodva mondom, a szakkollégium „világítótorony” lehet az egyetemen.

– Milyen előnnyel járhat a szakkollégium külső partnerek, valamint támogatók számára?

Nagyon széles a paletta. A szakkollégiumi tagság többletjártasságot jelent, ezért egy külső partnernek a munkaerőtoborzás és kiválasztás szempontjából előszűrést biztosíthat. Várhatóan lesznek olyan rendezvények, amelyek akár jelentős PR és marketing értéket jelenthetnek a támogatóknak. A szakkollégisták társadalmi felelősségvállalása szintén számos cég, intézmény figyelmére tarthat igényt.

– Hallgatóink szempontjából mit emelne ki? Miért csatlakozzanak a most alakuló csapathoz?

A NÁSz alapításában oroszlánrészt vállaló hallgatók elsősorban oktatási, képzési formaként tekintenek az új szervezetre. A képzéseket meg a PR eseményeket tartják fontosnak, amelyeken keresztül megmutathatják magukat a külvilágnak. És ebben – a saját szempontjukból – igazuk is van. Hozzátennék azonban ehhez még valamit. Az én felfogásomban

a szakkollégium egy üzem, amelynek a működtetése az igazi tanulási terep:

a tanulás a hétköznapokban, az ügyek bonyolítása során történik. A diákok olyan pozíciókban szerezhetnek tapasztalatot (ez persze egy hallgatói képviselőkre is igaz), amilyenekre a felnőtt üzleti életben legtöbbször sokáig nincs lehetőség. A szakkollégiumban a hallgató lehet vezető, kitanulhatja az irányítás minden csínját-bínját, így aztán valós tapasztalattal érkezik az első hasonló felnőtt pozíciójába. Egy reszortfelelős sokkal inkább érti, amikor a tárgyalástechnika órán az alapos és pontos munkavégzés fontosságáról vagy a határidőre dolgozás, határidő tartásának jelentőségéről beszélek, hiszen a szakkollégiumi munka során neki is a bőrére megy, ha a beosztottja nem így dolgozik. Ennél fogva abszolút releváns tapasztalatra tesz szert, megtanulja, hogyan kell egy szervezetben dolgozni.

– Kijelenthetjük, hogy a munkaerőpiacon és a továbbtanulásnál is előnyhöz juthatnak majd a szakkollégisták?

Mindig minden GTI-s órámon azon munkálkodom, hogy akik az Intézetbe járnak, sikeresek legyenek később a pályájukon. A Navratil Ákos Szakkollégiumban ez hatványozottan így lesz. És igazából nem is miattam, hanem azok miatt a nagyszerű emberek miatt, akik az alapokat lerakták, a mozdonyt vágányra állítják.