Emelni az általános gazdasági alapműveltséget

2018.01.04.

„Kívánatos az a menedzsmentszemlélet, amit ebben az új intézetben folyó oktatás is megtestesít” – mondja Csapodi Zoltán, aki mögött több mint két évtizedes tanári pályafutás áll, és három éve az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium igazgatója.

Az intézményt, illetve jogelődjét 1872-ben alapították kifejezetten a leendő középiskolai tanárok felkészítésére. A Kármán Mór elgondolásai alapján létrehozott gyakorlóiskola nemcsak a korabeli Magyarországon, hanem egész Európában újdonságnak számított. A Trefort nagy hangsúlyt fektet a diákok kötelező tananyagon túlmutató szemléletformálására. Részt vesz többek között a globális környezetvédelmi tudatosságot emelő Globe Nemzetközi Ifjúsági Környezeti Nevelési Programban, az EU által kezdeményezett „Kyotó az otthonokban” című projektben, a német Umwelt baut Brücken környezetvédelmi diákcsere programban, és tagja az Európai Innovatív Iskolahálózatnak, amely az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásának katalizátora. 2002 óta részt vesz az Európai Parlament Modellben is (Model European Parliament, MEP), amelyben a diákok az Európai Parlament működését jelenítik meg szerepjáték formában, nemzetközi üléseken.

Mi jellemzi a gimnázium hallgatóit a felsőoktatásba való jelentkezésükkor?

Jóllehet a Trefortból mint csúcsgimnáziumból túlnyomórészt az elit egyetemek hagyományosan presztízsszakjaira, mint orvosi (SOTE), jogász (ELTE) és műszaki (BME) jelentkeznek, de többen tanulnak a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) gazdasági karain is.

Úgy tudom, a diákok megfelelő nyelvismeretére is nagy hangsúlyt fektet a gimnázium, ebből a szempontból is új irány lehet számukra az ELTE GTI, ahol a legtöbb tárgy angol nyelvű hallgatására is lehetőség van a különböző szakokon.

Régi hagyomány nálunk a magas szintű nyelvoktatás. Jóval azelőtt elkezdődött az ilyen irányú munka, hogy a Trefort a legjobb tíz középiskola egyikévé vált. Az utóbbi évek eredménye, hogy az angolt mindenki tanulja, már a németesek is felveszik második nyelvként. Jelenleg minden végzős diák legalább egy középfokú nyelvvizsgát szerez, de felmenő rendszerben célunk, hogy az érettségizők egy felső- és egy középfokú nyelvvizsgával jelentkezzenek egyetemre.

A nyelvismeret elmélyítését diákcsere programokkal is támogatjuk évente több alkalommal, elsősorban német, de angol nyelvterületre is. Színfoltja iskolánknak a kínai nyelv oktatása, hat éve az első kínai nyelvből érettségiző diák trefortos volt. Azóta jelentősen nőtt az igény a kínai nyelv oktatására, jelenleg már évi két csoportot indítunk.

Az ELTE GTI megalakulásának lehet-e és ha igen, akkor milyen hatása van ezen tendenciákra?

Mindenképpen fel fogja kelteni a figyelmet, mert a diákságunk körében is egyre nő a gazdasági témák iránti érdeklődés. Ezt tapasztaltuk korábban is, amikor egy házon belüli kezdeményezéssel szakkört indítottunk gazdasági alapismeretek címen. Ez egybeesett a gazdasági krízis 2009-ben való kitörésével, amely érezhetően bevitte az ilyen témákat a családokba is, és azonnal érezhetővé vált a gazdasági alapműveltség hiánya. Idén pedig társadalomismereti fakultációnk indul, amely szintén tartalmaz pénzügyi témákat, és egy 90 fős évfolyam mintegy 40 diákja látogatja. Az igényt egyébként már évekkel ezelőtt felismerték, a Diákhitel Központ, a Magyar Bankszövetség és a Magyar Nemzeti Bank által 2008-ban létrehozott Pénziránytű Alapítvány ismeretterjesztő programjai a középiskolásokon kívül már az általános iskolásokat is megszólítják.

Ezek szerint a tanár szakos ELTE-s hallgatók is profitálhatnak az új intézetből?

Az előbb említettek mentén elképzelhető mennyire tud hiteles és hatékony lenni a gazdasági (alap)ismeretek átadása egy olyan szaktanártól, aki maga sem kellően jártas az adott témában. Ezért is nagyon indokolt lenne a kollégák ilyen irányú ismeretszerzése, amit aztán már felkészülten adnának tovább. A diákok idejekorán alapműveltségük részévé tehetik, látókörük pedig kiszélesedhet a továbbtanulás idejére.