GTI-s sikerek a XXXV. OTDK-n

Az IFRS 16 bevezetésének hatásai a magyar tőzsdei társaságoknál

Dolgozatomban az IFRS 16 új lízingstandard bevezetésének hatásait mutattam be a magyar tőzsdei társaságok mintáján keresztül. Az új szabályozás a 2019. üzleti évtől hatályos, így 2020-ban kerültek ki az első olyan beszámolók, melyek eszerint készültek. Előzetes hatásvizsgálatok készültek ugyan már a témában, a tényleges hatások vizsgálatára, empirikus elemzésre korábban még nem volt lehetőség.  

Dolgozatomban az általános bevezetés és szakirodalmi kitekintés után bemutattam az új standard elszámolási szabályait, összehasonlítva az eddigi szabályokkal. Ezután bemutattam az IASB – azaz a nemzetközi számvitel egyik legfőbb szervének – előzetes hatásvizsgálatát, az általuk használt mintavétel menetét, a vizsgált szempontokat és a várt hatásokat. A magyar társaságok mintáját a legjobb összehasonlítás érdekében szintén ezzel az elemzéssel összhangban szűrtem, majd elemeztem. Különös tekintettel a pénzügyi mutatók alakulását vizsgáltam, hiszen ezek szolgálnak legtöbb esetben az egyes vállalatok elemzésének, összehasonlításának alapjául. Az első várakozásom az volt, hogy a magyar társaságok mintáján végzett elemzés eredménye nagyrészt összhangban lesz az IASB által előzetesen várt globális eredményekkel. Ez az olyan alapvető mutatók és értékek tekintetében, mint az eszközök értéke vagy a kötelezettségek értéke, teljesült is, azonban nagy átlagban nem beszélhetünk egyértelmű egyezésről. Sok esetben nem volt egyértelmű a hatás, néhány esetben pedig pont a várakozásokkal ellentétes irányú változás volt megfigyelhető. Látható, hogy a magyar társaságok mintája rendkívül kicsi volt, illetve a lízingek értéke is sok esetben nagyon kicsi volt, így a mentességek hatása meghatározóbb volt ezen a területen.  

Összességében azonban kijelenthető, hogy sok esetben nem egyezett meg az előzetes várakozás a tényleges eredményekkel. További vizsgálatra és kutatásra ad lehetőséget az, hogy megvizsgáljam, hogy ennek az eltérésnek milyen okai és – leginkább hosszútávú – következményei vannak. További elemzések lehetővé tehetik azt is, hogy kiemeljem a magyar tőzsdei társaságok sajátosságait a számviteli elszámolások tekintetében, melyek egy jövőbeni esetleges standardváltozás során megkönnyíthetik a felkészülést. Az IASB az ilyen standardváltozások után egy utólagos hatásvizsgálatot is ki szokott adni, ezzel is érdemes lenne később összehasonlítanom a saját eredményeimet, amint erre alkalom nyílik.

A magyarországi IFRS-bevezetés társasági adózási szempontból

A társasági adózás és a nemzeti számviteli rendszerek közt országonként eltérő erősségű kapcsolat áll fenn. A fennálló nemzeti szabályrendszerek számára új kihívást jelent az IFRS egyedi beszámolók európai elterjedése. Tanulmányom elhelyezi a magyarországi IFRS-áttérést a társasági adózás szempontjából az Európai Uniós példákkal összehasonlítva, valamint vizsgálja, hogy az áttérés miatti szabályok okoznak-e adókiesést az államnak, érinti-e hátrányosan az áttérőket. Ehhez vizsgáltam, milyen eltéréseket kellett áthidalni az áttérés során, hogy a kívánt adósemlegességet elérjék. Ennek érdekében elemeztem különböző IFRS-alkalmazók nyilvánosan elérhető beszámolóiban található társaságiadó-levezetését, valamint az az adóhatóság által közölt adatgyűjtéseket. Az adatokat vizsgálva arra jutottam, hogy a kívánt adósemlegességet elérte a jogalkotó, és az államháztartás bevételeinek stabilitását is sikerült fenntartani.

Essential Skills and Competencies of Arts Managers in the 21st Century: Results of a Survey and a Comprehensive Literature Review

This research explored the skills and competencies that enable managers to carry out arts/cultural projects successfully in often intercultural collaborations. The following three research questions were determined:

1. What are the expectations of arts organizations and institutes in Budapest and in its agglomeration about the skills and competencies of arts managers?
2. How did the circumstances due to the COVID-19 pandemic affect the view on the needed skills of arts managers?
3. To what extent do educational institutes teaching arts management devote material, time and opportunities in their programme to implant skills and competencies in their students?

A special focus was on the comparison of the viewpoints of the various stakeholders of the arts sector, including educational institutions that train future arts managers, students, current arts managers, and cultural institutions as employers of arts managers. To support these aims, a systematic literature review was carried out focusing on the relevant articles of the Web of Science database published between 2010 and 2020. The inspected 86 articles mentioned 12 skills (e.g., understanding of the audience, leadership skills, passion) often. These were tested with regard to their level of necessity via four questionnaires sent to the four groups of stakeholders – to 205 individual recipients from 50 institutes in Budapest. The questionnaire was sent out via e-mail and included point-allocation, scaling and open-ended questions. The comparison and evaluation of the answers gave the base for the results of the empirical research. It turned out that the heads of institutes have in some cases different opinions about the needed skills than their colleagues working as arts managers. Problem solving skills, flexibility, and the knowledge of languages were frequently mentioned skills that are expected from arts managers. Cultural awareness appeared rather to be subsidiary than a key competence in communicating and keeping in touch with partners from abroad.