Gyere Te is az ELTE-re!

Miért választottad a biológia szakot? Beváltotta a hozzá fűzött reményeket?

Szinte óvodás koromtól érdekeltek az élővilág csodái, ez a szenvedélyem pedig a gimnázium végéig meg is maradt, sőt, bizonyos irányokban el is mélyült. Nem volt kérdés, hogy biológusnak fogok jelentkezni, kevés más pályán tudnám elképzelni magam. Tapasztalataim szerint itt, az ELTE TTK-n nagyon alapos és széles körű az oktatott anyag, a kedvenc témaköreimmel kapcsolatban bőven eleget tudok tanulni. Az egymástól néha nagyon távol álló tárgyak párhuzamos elsajátítása nehézségeket okoz, de egyelőre még nem volt olyan nehéz tárgy, ami végleg kedvemet szegte volna. Szeretek itt tanulni, része lenni ennek az egyetemnek.

Mi a legpozitívabb és a legnegatívabb élményed a szakkal kapcsolatban?

Amikor gólyaként barátkoztam a szakkal, nagyon jó élmény volt szembesülni azzal, hogy egy összetartó és barátságos hallgatói légkör vár itt engem. A TTK-n működik mentorrendszer, aminek később én is része lettem. Szerintem ez képezi az évfolyamokon átívelő barátságok és ismeretségek egyik alapját. Kevés igazán rossz élményről tudok beszámolni, talán az első vizsgaidőszak sokkhatása említésre méltó, de gondolom ez minden egyetemen hasonlóan szíven üti az embert.

Mivel jobb szerinted a biológia szak az ELTE-n, mint más egyetemeken?

Magyarországon kevés helyen van jó biológus alapképzés, szinte csak az ELTE és a Szegedi Tudományegyetem nevét lehet említeni. A hozzánk érkező gólyáknak fel szoktam tenni egy hasonló kérdést, az ő véleményükkel egyetértve azt mondanám, hogy az ELTE mellett szól a nemzetközi (el)ismertsége, a széles és biztos alaptudást szem előtt tartó oktatási szemlélet, a magas felvételi ponthatár és persze a fővárosi elhelyezkedés.

Milyen kiegészítő lehetőségek vannak a szakmai fejlődésre vagy más területek megismerésére (szakkörök, másik tanszékek programjai, szakkollégiumok stb.)?

Az ELTE öt szakkollégiuma közül kettőben helyezkedhetnek el és tanulhatnak TTK-s hallgatók: a Bolyai Szakkollégiumban és az Eötvös József Collegiumban. A szakkolik mellett kiváló rendszerben működik nálunk a TDK, azaz a Tudományos Diákköri Konferencia. Ezen túl minden szakterület szokott előadásokat szervezni, melyeket akár más szakterületek hallgatói is meghallgathatnak. A mi saját előadás-sorozatunk az Élő Adás, amit már középsulis diákoknak is jó szívvel ajánlunk. Ezek mellett szervezünk kirándulásokat, múzeumlátogatásokat, amik szintén szakmai programnak minősülnek.

Milyen a társaság és az oktatók? Szakmailag milyen a „közeg”?

A hallgatói légkör nagyon kellemes, még a legtávolabbi szaktársainkkal szemben is él egy legalább bajtársi összetartás, a szorosabb baráti körök pedig – mint azt sokan mondják – második családként funkcionálnak. A nagy létszámunk miatt az oktatók csak második-harmadik évtől tudnak igazán közvetlenek lenni, illetve a kis létszámú gyakorlatokon, de ez szerintem egyáltalán nem baj. Publikációk és folyó kutatások tekintetében a TTK élvonalbeli tudósok gyűjteményével büszkélkedhet, gyakorlatilag minden elképzelhető témában lehetséges kutatásba kezdeni, mert biztosan akad egy oktatónk, aki ért ahhoz.

Milyen a szociális élet nálatok? Milyen szervezett szórakozási lehetőségek, programok vannak?

Nagy hangsúlyt fektetünk a gólyák integrálódására és a szakterületeket összevonó események szervezésére is. Gólyák számára a gólyatáborok után ott van a Gólyaavató, a Gólyahajó, illetve a Gólyabál. A minden szakterületet összevonó közös bulink az Überfúzió nevet viseli, illetve az egész Lágymányosi Campus (pontosabban az egész ELTE) számára kerül megrendezésre a LEN, azaz a Lágymányosi Eötvös Napok. Ezen felül rendszeresen vannak 2-3 szakterülettel közösen rendezett programok is, illetve a volt gólyatábori csapatok/baráti körök maguk is igen nagy létszámmal önszerveződnek (kocsmatúrák, közös karácsonyozás, túrák stb.).

Új lehetőségként a Gazdálkodástudományi Intézet tárgyai közül is válogathatnak a hallgatók 2018 szeptemberétől. Hogyan tudnád a saját területedet és a gazdálkodástudományt előnyösen, a saját szakoddal párban jól hasznosítani?

A természettudósok viszonya a pénzügy és gazdaság bármely területéhez elég összetett. Mi (többnyire) kutatók leszünk: laborokban, kutatóközpontokban, múzeumoknál és hasonló helyeken fogunk elhelyezkedni, ahol majd a projektek véghezvitele, később irányítása lehet a feladatunk és jó esetben bejárjuk a pálya ranglétráját. Jellemzően minden ilyen intézetben van egy személy (vagy egy komplett ügyosztály), aki a pénzügyekért felel, tehát alapvetően egy kutatónak - a pályázatok megírásán és az esetleges befolyt összegek szakmai szempontból legésszerűbb elosztásán túl - nem szükséges érteni a gazdálkodáshoz, pénzügyekhez. Érdekes helyzet a miénk: a tudományos kutatások irgalmatlan összegeket képesek felemészteni (egy új labor felhúzása több milliárdos tétel, de a fogyóeszközök beszerzése is milliós havi költség lehet), ugyanakkor a "gazdag biológus" kifejezést csak viccekben szoktuk használni ("Hogy lehet egy szobában egyszerre öt gazdag biológus? Négy nyert a lottón..."). Tömören: ezeknek az új tárgyaknak biztosan lesz biológus hallgatója is, az önmenedzselés és a gazdasági folyamatokba való mélyebb belátás szerintem egy eddig mellőzött, de megfelelő emberek kezében hasznos tudás lehet bármelyik természettudományos szakirányon.