Hiánypótló mű a számviteli szakirodalomban
A két egyetemen más tárgyak mellett nemzetközi számvitelt is oktató szerző a nagy tekintélyű, londoni székhelyű számviteli standardalkotó testület, az International Accounting Standards Board által kibocsátott, s 2018. január 1-től kezdődő üzleti évekre kötelező érvényű IFSR 9 Standardjának több száz oldalnyi anyagát egy, példákkal gazdagon illusztrált kézikönyvben dolgozta fel. A nemzetközi számvitelben nagy jelentőséggel bíró, a korábbi, utoljára a 2017-es üzleti évben alkalmazható IAS 39 standardot felváltó új standard – nem kis mértékben a 2008-as pénzügyi válság által felszínre hozott problémák kezelésének igényével – a korábbiakhoz képest számos lényeges, elvi változást hozott, számos kérdésben pedig jelentős egyszerűsítést. Mint Karai tanárnő elmondta, a pénzügyi instrumentumok olyan szerződés formájában jelentkeznek, amely az egyik félnél pénzügyi eszköz, a másik félnél pénzügyi kötelezettség formáját ölti. A pénzügyi instrumentumok leggyakoribb formáit a vevőkövetelések, a szállítói tartozások, a kölcsönkövetelések és -tartozások, a vállalat által birtokolt és kibocsátott kötvények, valamint a más vállalkozásokban lévő részvények jelentik.
A pénzügyi instrumentumokhoz kapcsolódó hatályos standardok alkalmazásánál a hazai gyakorlat számára nehézséget jelentett, hogy magyar nyelven nem született olyan szakkönyv, amely a standardok összefüggéseit magyarázza. Karai Éva most megjelent, kézikönyvként és egyetemi tananyagként egyaránt kiválóan használható műve ezt a rendkívül szerteágazó anyagot a magyar számviteli szakemberek számára, a hazai sajátosságok és más standardok figyelembevételével, átfogó módon, ugyanakkor tömören és igen nagyszámú konkrét példa segítségével mutatja be. Az egyes fejezetekhez számos, a megértést segítő folyamatábra, s táblázatszerű összefoglalás is kapcsolódik, amely az anyagot áttekinthetővé, könnyen elsajátíthatóvá teszi. A pénzügyi eszközök számviteli elszámolását alapvetően meghatározza az eszközcsoporthoz kapcsolódó üzleti cél és az egyes pénzügyi eszközöket jellemző pénzáram. Az alapozó fejezetekben az olvasók megismerik a legfontosabb alapfogalmakat, az értékelési csoportba történő besorolás üzleti modellekre és a pénzáramok jellegére épülő kettős rendszerét, az egyes értékelési csoportok megjelenítésre, értékelésre vonatkozó szabályait, értékelési technikáit.
Az IFRS 9-re való áttérés során a számviteli szakembereknek az egyik legnagyobb kihívást az értékvesztés követelményeinek való megfelelés jelenti. A könyvben a szerző ismerteti az értékvesztés általános és egyszerűsített modelljét, a kapcsolódó számviteli elszámolásokat. A korábbi nemzetközi számviteli gyakorlathoz képest az új standardban jelentősen változik a pénzügyi eszközök átsorolásának rendszere: erre most már csak akkor kerülhet sor, ha pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó üzleti modell maga is megváltozik. A pénzügyi eszközök kivezetésének számvitele is igen összetett feladat: vizsgálni kell, hogy az átadott pénzügyi eszközt mely esetekben kell kivezetni, mikor kell az átadó könyveiben hagyni és mikor a folytatódó részvétel mértékéig megjeleníteni. A könyvben ide vonatkozóan is megtaláljuk a magyarázatot és a javasolt számviteli elszámolást. A pénzügyi kötelezettségek besorolása és értékelése láthatóan egyszerűbb a pénzügyi eszközökénél: általában amortizált bekerülési értéken értékelünk, de itt is találunk kötelezően eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségeket és olyan pénzügyi kötelezettségeket, amelyek eredménnyel szembeni valós értékelése kezdeti megjelenítéskor választható.
Az IAS 39 szerinti értékeléshez képest jelentős változást hozott az eredménnyel szemben valós értéken értékeltként megjelölt pénzügyi kötelezettségek követő értékelése: a pénzügyi kötelezettség valós értékében bekövetkező azon változás összegét, amely az adott kötelezettség hitelkockázat-változásának tulajdonítható, általános esetben most már nem az eredményben, hanem az egyéb átfogó jövedelemben kell bemutatni. A pénzügyi kötelezettségek kivezetésre vonatkozó szabályai között megtaláljuk azt az esetet is, amikor a pénzügyi kötelezettség jelentős módosítása az eredeti kötelezettség kivezetését eredményezi. A könyv zárófejezetei a devizás pénzügyi eszközök és pénzügyi kötelezettségek elszámolási sajátosságaival, a pénzügyi instrumentumokhoz kapcsolódó nyereségek és veszteségek rendszerezésével foglalkoznak.
A kötet az irodai alkalmazásokban, a számviteli képzésben és a szakkönyvkiadásban kiemelkedő szerepet betöltő Hessyn Informatikai és Oktatási Kft. gondozásában jelent meg, a nagyobb könyvesboltokban és a kiadó webshopján keresztül érhető el.