Hogy lehet bejutni az ELTE GTI gazdasági alapszakjaira? – felvételi pontszámtaktika
Készítettünk egy rövid tájékoztatást az ELTE GTI gazdálkodási és menedzsment, kereskedelem és marketing, nemzetközi gazdálkodás, valamint pénzügy és számvitel alapszakjaira való bejutási lehetőségekről. Az alábbiak csak javaslatok, az egyéni stratégiátokat mindenképpen ellenőrizzétek a felvi.hu hivatalos kalkulátorán.
Milyen ponthatárokra lehet számítani?
Jelenleg a BCE és az ELTE felvételi átlagpontszámai a legmagasabbak a gazdasági szakoknál, ami várhatóan csak erősödik 2020-ra. Az ELTE GTI, bár új kampuszba költözik, létszámbővítést nem tervez, várhatóan 600-700 alapszakost fog felvenni. „Mivel rohamosan emelkedik a hozzánk jelentkezők száma, valamint a központi felvételi szabályváltozások pontszámokra vonatkozó hatása is kérdéses, így nehéz a 2020-as ELTE GTI alapszakos évfolyam ponthatárait megbecsülni.” – mondta Andor György oktatási igazgatóhelyettes, majd így folytatta: „Minden szakunkon egységesen 400 pont az állami ösztöndíjas ponthatár, és ennyi ponttal minden bizonnyal be is lehet majd jutni hozzánk. 375 ponttól kínáljuk a jelentős önköltségi díj csökkentést jelentő Business Class ösztöndíjat az állami ösztöndíjról éppen lecsúszók számára, ők még igen kedvezményesen járhatnak hozzánk. Ehhez közeli lehet a bejutási ponthatár, bár ezek szakonként is eltérhetnek majd.” Azaz legalább 400 pont kell majd az állami ösztöndíjas helyhez, 375 a kedvezményes önköltségeshez. A bejutási ponthatárt felvételi létszámkeretbe még éppen beférő a jelentkezők pontszámai adják majd. Ezek magas pontszámok, de okos pontmaximalizáló stratégia mellett azért sokaknak elérhetők lehetnek. Ehhez próbálunk most tanácsokkal szolgálni.
Miként lehet elérni legalább 375 vagy 400 pontot?
A leggyakoribb, egyszerűbb eseteket tárgyaljuk csak: amikor valaki magyar nyelv és irodalomból, történelemből, matematikából, egy idegen nyelvből, valamint még egy további tantárgyból érettségizik.
Feltesszük továbbá, hogy ezen öt tantárgyból szerzett utolsó két év jegyeinek összege adja a felvételi pontszáma első maximum 100 pontját (a magyar irodalom és nyelvtan osztályzatok átlagolódnak), a középiskolai eredmény alapján számolt tanulmányi pontjait. Ez azt jelenti, hogy a tiszta ötöshöz képest egy-egy jeggyel rosszabb eredmény mínusz 2-2 pont (kivéve magyar irodalomból vagy nyelvtanból, ahol az átlagolás miatt csak mínusz 1-1 pont). Például ha valakinek magyarból minden jegye 4-es (ez -4 pont), matematikából és történelemből pedig három 4-es és egy 5-ös (-6 pont), a további négy jegye pedig 5-ös, akkor ezzel 90 pontot szerez.
Az érettségi %-os eredménye adja a következő maximum 100 pontot. Középszintű érettséginél a 3-as szint 50%, a 4-es 70%, míg az 5-ös 90% körül van, érdemes ezek alapján megbecsülni a várható érettségi eredményeket. Ugyanezek emelt szint esetén: 3-as kb. 40%, 4-es kb. 50-55%, 5-ös kb. 70-90%. Ha tehát valaki 4-5-ös körüli tanuló az érettségi tárgyakból, és nagyjából ennek megfelelően teljesít az érettségin is, akkor számolhat úgy, hogy 75%-os érettségi átlagot ér majd el, közte egy tantárgy emelt szintű teljesítésével is. Ez 75 felvételi pont lenne az érettségi átlagra. Egy-egy tantárgyból 10%-nyi érettségi eredmény különbség (ami nem kevés) itt csak 2 pont különbséget jelent a felvételi pontszámban, azaz nem túl sokat.
A gazdasági területen vannak kiemelt fontosságú tárgyak: történelem, matematika, idegen nyelv (angol, francia, német, olasz, orosz, spanyol), valamint a további egy tantárgykén a földrajz, az informatika vagy a gazdasági ismeretek. Bár éppenséggel más tárgyból is lehet teljesíteni az emelt szintű érettségi követelményt, de csak akkor jár a felvételin ezekért plusz 50 pont, ha az imént említett tantárgyak közül teszi ezt valaki (legalább 45%-os eredménnyel). Mivel a gazdaságtudományi területen elég sok a kiemelt tantárgy, így mindenképpen ajánljuk is, hogy egy emeltet mindenki ezek közül teljesítsen. Ez tehát további 50 pont hoz.
Nyelvvizsgák – sok esetben egyáltalán nem hoznak többletpontot
Köztudott, hogy a középfokú nyelvvizsgáért 28, felsőfokúért 40 többletpont jár, és akárhány nyelvvizsgája is van valakinek, ezek után maximum 40 többletpontot söpörhet be. Azt viszont már kevesebben tudják, hogy egy adott nyelvből (pl. angol) nem kaphat valaki egyszerre emelt szintű érettségiért és nyelvvizsgáért is többletpontot, csak az egyikért (amelyikkel jobban jár). Továbbá, a többletpontok 100-ban maximalizáltak, azaz amennyiben valaki két emelt szintű után is érvényesíteni tudja a 2x50 többletpontot, ezzel a nyelvvizsgái utáni többletpontokat mind elveszti.
Innentől kezd bonyolódni a helyzet…
További legfeljebb 200 érettségi pont szerezhető az előbb említett gazdasági területi tárgyak közül abból a kettőből, amelyik kettővel az illető összességében a legtöbb pontot szerzi, figyelembe véve az emelt szintért járó +50 pontot, valamint a nyelvvizsgák utáni pontokat is. +50 pont csak e két tantárgy egyike vagy mindegyike után járhat, viszont e kettő után nem járhat nyelvvizsga többletpont. Vigyázat, erre sokan nem gondolnak: legtöbbször azt a %-os érettségi eredményét viszi a „két legjobb közé”, amelyikből emeltet tett le, akkor is, ha egyébként más tárgyból jobb érettségi eredményt ért el. Tegyük fel, hogy valaki angol emelten csak 50%-ot ért el, viszont történelemből 80%-ot, matematikából pedig 70%-ot középszinten! Ha angolból csak középfokú nyelvvizsgája van (vagy nincs nyelvvizsgája), akkor a „két legjobbnak” a történelmet és az angolt (és nem a matematikát) viszi, mert az angol esetén számít a +50 pont is. Ekkor viszont elveszti a nyelvvizsga utáni többletpontokat. Ilyenkor összességében 80+50+50=180 pontot szerez. Ha angolból felsőfokúja van, akkor viszont a történelem és a matematika 80 és 70 pontjait fogja megkapni, valamint az angol nyelvvizsga utáni 40 pontot, viszont elveszti az angol emeltért járó +50 pontot. Ekkor tehát 80+70+40=190 pontot szerez.
Sok esetben nem érdemes a nyelvvizsga mellé ugyanabból a nyelvből emelt szintű érettségit is tenni
Idegen nyelvből emelt szinten nyilván alacsonyabb %-os érettségi eredményre számíthat mindenki, mint ugyanabból a nyelvből középszinten. Ekkor az emelt ugyan +50 pont, de a rosszabb eredmény rontja az érettségi átlagát és legtöbbször a két legjobb tantárgyból továbbvitt pontjait, valamint elveszti a nyelvvizsgájáért kapható többletpontokat is. Azaz összességében rosszabbul is járhat. Nézzünk egy esetet! Legyen valakinek 90 pontja a középiskolai osztályzataiból, 75%-os az érettségi átlaga, és angolból középfokú nyelvvizsgája van. Tegyük fel továbbá, hogy az angol és a történelem emelt szintű között vacillál, és úgy becsli, hogy mindkettőből 85%-ot érne el középszinten, de csak 65%-ot emelten. Ha a történelem mellett dönt, akkor 393 pontja lesz (felsőfokú nyelvvizsga esetén 405 pont); ha viszont az angol mellett dönt, akkor csak 365 pontja lesz (mert elveszti a nyelvvizsga utáni többletpontokat). Egyébként, ha mindkettőből emeltet tenne, akkor 391 pontja lenne (a nyelvvizsgáktól függetlenül).
Nyelvvizsga nélkül két emelt!
Tegyük fel, hogy valakinek nincs nyelvvizsgája (vagy abból a nyelvből tesz emeltet, ezért ez nem számít), és középszinten mindenből 75%-os érettségi eredményre képes. Ekkor alapesetben 365 pontot érne el. Ha viszont bevállal még egy (gazdasági területen érvényes, ld. fentebb) emelt szintű teljesítést, amelyet csak gyenge, pl. 50%-os szinten teljesít, pontszáma 385-re ugrik, ami igen nagy növekedés (+50 az emeltért, -30 pedig az átlagon és a „két legjobbon” való rontásért). Ha tehát valaki alapból nem számíthat túlságosan sok pontra, a legtöbb esetben szükséges lehet bevállalnia a két emelt szintű stratégiát (ha legalább 45%-ot biztosan elér majd az emelt szintű érettségiken), azaz további még egy tantárgy magasabb szintű teljesítésébe kénytelen lehet belevágni.
Ha viszont legalább egy középfokú nyelvvizsgája van valakinek (nem abból, amiből emelt szintűt tenne), általában már nem érdemes gyengébb eredménnyel második emelt szintű érettségit tenni. Ilyenkor ugyanis, bár a második emelt szintűért járó +50 pont több, mint a nyelvvizsgáért kapható +28 vagy +40 pont, viszont az emelten elért várhatóan gyengébb eredmény rendszerint felülmúlja a kettő közötti különbséget.
Duplázás?
Ebben az esetben nem számítanak a középiskolai jegyek és az érettségi átlag sem, viszont az érettségi pontok (a „két legjobb”) duplázódik. Azonban itt is érvényesek a fentebb leírtak, azaz nem mindig nyilvánvaló, hogy végül mik számítanak majd. Ha valakinek gyengébbek a középiskolai osztályzatai, nem túl jók az érettségi eredményei, de (a gazdasági területen elismert) két tantárgyból pl. 75-75%-os emelt szintű érettségit tesz, akkor ezzel már 400 pontot szerez (2x150+50+50=400). Ehhez viszont két jó eredményű emelt szintű kell, mert pl. két 90%-os középszintűvel (és valami más tárgyból teljesített emelttel) csak 360 pontot lehet elérni.
Ebben az esetben is lehet taktikázni a nyelvvizsgákkal. Pl. egy 90%-os középszintű angol egy angol középfokú nyelvvizsgával, valamint egy további (gazdasági területen elfogadott) tárgy 71%-os emelt szintű teljesítése szintén 400 pontot ér. (Felsőfokú nyelvvizsgával 412 pontot.)
A duplázás egyébként egyfajta biztonsági stratégia is lehet arra, ha valaki egy-két év végi osztályzatát és/vagy érettségi tantárgyát nagyon elszúrná. Már csak ezért is érdemes ezt a lehetőséget is végiggondolni.
Mire jó egy vagy két nyelv kiemelkedő ismerete?
Úgy tapasztaljuk, hogy sokan az egyetlen idegen nyelvből szerzett jó tudásukra építenének, és csak ebből tennének emelt szintű érettségit. (Ekkor a nyelvvizsga érdektelen, ennek pontjait elvesztik.) Önmagában ezzel igen nehéz magas pontszámot elérni. Duplázás nélkül ilyenkor pl. 90 tanulmányi pont, átlagosan 80%-os érettségi, ezen belül 80%-os az emelt a nyelvből is, csak 380 pontot jelent, ami ahhoz képest nem túl magas pontszám, hogy milyen kiváló eredményeket kell elérni ehhez. Duplázással már reményteljesebb lehet: ekkor egy 90%-os emelt nyelvi érettségi (amihez erős felsőfokú szintű nyelvtudás kell) egy 80%-os másik érettségivel együtt 390 pontot hoz.
Ha valakinek a gazdasági területen elfogadott egyik idegen nyelv mellett van egy további bármilyen, legalább középfokú nyelvvizsgája, annyiból nagy előnyt élvez, hogy az elsőt „beáldozhatja” egy abból letett emelt szintűre, és még így is kap további 28 vagy 40 többletpontot. Így már sokkal könnyebb magasabb pontszámot elérni. (Éppenséggel lehet két nyelvből is érettségizni, a „két legjobb” közé viszont csak az egyik kerülhet, a másik csak az érettségi átlagot emelheti. Ezért kettőből emelt szintűt tenni általában nem éri meg.)
Összefoglalás: két emelt vagy nyelvvizsga és egy emelt
Természetesen elsősorban a gazdasági területen elfogadott tárgyakra kell koncentrálni: történelem, matematika, idegen nyelv (angol, francia, német, olasz, orosz, spanyol), földrajz, informatika, gazdasági ismeretek. Bármelyik kettőből elért erős érettségi eredmény jó ezek közül.
A magasabb pontszámokhoz a legtöbb esetben jó stratégia lehet a következő: a) nyelvvizsgával egy nem abból a nyelvből tett emelt szintű érettségivel; b) nyelvvizsga nélkül (vagy abból tett emelt szintűvel) két emelt szintű érettségivel; c) egy emelt szintűvel nyelvvizsga nélkül (vagy abból a nyelvből tett emelttel) igen magas átlagos eredménnyel vagy kiugróan jó eredménnyel az emeltből és egy másik tárgyból. (Mindegyik itt említett tantárgy a gazdasági területen elfogadott kell legyen.)
Természetesen sokféle egyéni eset, egyéb további felvételi pontmaximalizáló stratégia is elképzelhető, mi csak a leggyakoribb eseteket mutattuk be. Annyi azonban mindenki számára tanulságos lehet, hogy már az érettségi tárgyak és szintek okos megválasztásán is sok minden múlhat, és plusz-mínusz 10-20 pontnak végül hatalmas szerepe lehet. Látható továbbá, hogy a számítás sok esetben bonyolult, így mindenképpen érdemes a www.felvi.hu/felveteli/pontszamito kalkulátorral előre szimulálni a lehetséges stratégiákat.
