Idén kilencedik alkalommal került megrendezésre a Kárpát-medencei Egyetemek Kupája. Honnan jött a Kupa alapötlete?

Még hallgató korunkban, 2010 körül részt vettünk egy Erdélyi Labdarúgó Diákkupa elnevezésű rendezvényen (ELDK). Ezt a kupát a rendszerváltás óta szervezik meg erdélyi magyar fiatalok, főként egyetemisták számára. A rendezvény alatt merült fel bennünk, hogy nekünk, Budapesten is kellene csinálni egy hasonló kaliberű dolgot.
Az ELDK kimondottan az erdélyi magyarságnak szervezett esemény, amit mi úgy interpretáltunk, hogy egy Kárpát-medencei egyetemeket összefogó rendezvény legyen.
Már akkor is nagyon erős fociélet volt az ELTE-n, Bölcsész-, Jogász-, Lágymányosi Bajnokság, a BEAC futsalcsapata is összeállt. Azóta rendszeresen járunk külföldre is.
Az első alkalommal tizenöt csapat nevezett. Főként Erdélyből, valamint a Felvidékről érkeztek csapatok, majd az évek során a KEK kiegészült egy olyan tornává, ahol ma már öt országból, Szlovákiából, Ukrajnából, Romániából, Szerbiából és Magyarországról gyűlnek össze egy-egy nemzet egyetemistái.

Az idei rendezvény sikeres volt az előzetes elvárásaitokhoz képest?

Egyértelműen! Idén egy új sportággal bővült a rendezvény, az évek és a fejlesztések mentén a torna először a kosárlabdával egészült ki, most pedig a röplabdát vettük bele a sportversenyekbe. Próbálunk minél inkább a multisport irányába haladni.
Rekord létszám, közel ezer fő vett részt az idei KEK-en. Hatvanhat csapattal egy rendkívül nagy eseménnyé nőtte ki magát a kupa. Labdarúgás terén már van egy öregdiákoknak szóló része is.

Idén öt országból hatvanhat csapat érkezett. Mennyire volt nagy feladat ezt koordinálni?

Kiváló szervezői csapatunk van, amely a BEAC kollégáiból, a futsal-, a kosárlabda- és a röplabdaszakosztályok tagjaiból áll össze. Emellett az ELTE Hallgatói Önkormányzata, valamint a PPK animátori köre is segít minket. Tehát 60-70 fős a teljes szervezői csapat, a szűkebb, sportkoordinátori kör pedig 5-6 fő. A KEK ma már egy olyan volumenű rendezvény, amihez egy ekkora szervezői gárda is szükséges.

Vannak már tervek a jövő évi jubileumi KEK-re?

Mindenképpen nagy ünnepséget szeretnénk! Szeretnénk kibővíteni a rendezvényt az eddigiektől picit eltérő irányokban is. Szeretnénk egy olyan kulturális, felsőoktatási, nemzetpolitikai és sportpolitikai témákban gondolkodó konferenciával kiegészíteni, ami nemcsak a sportról és nemcsak a sportolni vágyó egyetemistáknak szól, hanem azoknak is, akik a felsőoktatásban vagy a közéletben szeretnének részt venni. Új sportágakban is gondolkozunk, például olyan egyéni számokban, amiknek itt már megvan az infrastruktúrája. Eddig az úszás és néhány atlétikai szám merült fel. Mindenképpen szeretnénk tovább bővíteni a rendezvényt ilyen téren is.

Sok minden volt, ami nem a konkrét sportversenyek tengelyén zajlott. Például az alumni foci és a cheerleader show. Mennyire célja a rendezvénynek, hogy közösségi élményt is adjon?

Egy korábbi interjú során a kérdező viccesen úgy fogalmazott, hogy vajon vért vagy sört szeretnek inkább inni a résztvevők. Alapvetően azt kell mondanom, hogy itt mind a kettő nagyon lényeges, és elcsépelt közhely. A részvétel a fontos, de a KEK pont egy olyan esemény, ahol minden más is teljesen jól tud érvényesülni, miközben előfordul, hogy döntőkben első osztályú játékosok vívnak a bajnoki címért. Budapest legnagyobb egyetemeinek csapatai versenyeznek olyan intézmények együtteseivel, amelyekben túlnyomó részt lányok vannak, és alig tudnak kiállítani egy-egy csapatot. Egyrészről fontos, hogy az egyetemek és a főiskolák diáksága találkozzon és közösség épüljön. Másrészről a jelentős sportmúlttal rendelkező intézmények számára a kupa megszerzése presztízskérdés. A korábbi években román NB1-es, valamint román válogatott játékosok is részt vettek a tornán, illetve a TE, a BME és az ELTE csapataiban rendszeresen játszanak NB1-es futsaljátékosok. A közösségi élet, a buli pedig magától alakult, aminek nagyon örültünk.

Volt kerekesszékes rögbi, és a KEK profiljához a jótékonyság is erősen hozzátartozik.

A jótékonyság és a paralimpiai mozgalomra való figyelemfelhívás abszolút sajátja az ELTE-nek és a BEAC-nak, alapvetően az összes rendezvényünkön próbálunk ezekre odafigyelni. Az ELTE Fogyatékosügyi Központjával közösen szervezünk parasportokat, paraúszást, csörgőlabdát, amiket fel tudnak venni a hallgatók, illetve minden tanév elején megrendezzük az ELTE Inkluzív Sportnapot, ahol számos parasportot kipróbálhatnak az érdeklődők.
Úgy gondoltuk, hogyha ez az egyik legnagyobb rendezvényünk, akkor ebbe is tegyünk bele valami olyan dolgot, amivel fel tudjuk hívni a résztvevők figyelmét az esélyegyenlőség fontosságára. Idén az egyik leglátványosabb parasportot, a pararögbit hívtuk meg vendégként, ami remekül is sikerült.
A jótékonyság pedig már évek óta szerves része a KEK-nek. Legfőképpen olyan, határon túli területeknek, iskoláknak gyűjtünk sportszereket és felajánlásokat, akik arra a legjobban rá vannak szorulva. Ezeket lehetőség szerint igyekszünk valamilyen közös sportolás keretein belül átadni.

A cheerleader show hogyan került be a programba?

Régen a rendezvény részeként működött a MEFOB, tehát az Országos Egyetemi Bajnokság, de annyira kinőtte magát a KEK és a cheerleading is, hogy a két esemény együtt már nem fért el. Ezért kettéválasztottuk ezeket. Az ELTE-n belül a cheerleader- és a futsalcsapat fejlődése párhuzamosan indult 2009 körül. Úgy gondolom, hogy jelenleg Magyarország legerősebb cheerleading csapata a BEAC-ban működik. A teremsportoknak pedig jót tesz, ha van valami – a szó legjobb értelmében vett – kiegészítő program, ami feldobja ezeket az eseményeket. Most egy show keretében több csapat is fellépett nálunk. Hosszú távon az a célunk, hogy minden részvevő intézmény hozzon magával cheerleadercsapatot, akkor ez a típusú verseny is visszatérhetne.

Hogy sikerültek az afterpartyk, a levezető rendezvények?

Ezek velejárói egy ilyen eseménynek, mi is voltunk sokat Erdélyben tornákon, és a tíz órás utazást, illetve a focizást követő éjszakai programok együtt tették kerekké a történetet. Mai fejjel néha elképzelhetetlenül nehéznek és fárasztónak tűnik, de azt hiszem, ahhoz, hogy közösségi programok legyenek, elengedhetetlen az is, hogy akik a pályán egymás ellen játszanak, tudjanak kötetlenebb formában is együtt lenni. A KEK próbál kicsit turisztikai irányba is nyitni. Szeretnénk megmutatni a határon túli fiatalságnak azokat a helyeket, amiktől Budapest egyre híresebb lesz. A megnyitónk és a bulijaink is azt támogatták, hogy a bulinegyedbe bevigyük a hallgatókat, és olyan kulturális élményt, illetve a rendezvény eszmeiségéhez illő szórakozást tudjunk biztosítani, amivel még maradandóbbá válik az egész rendezvény.