Lengyel kutatók az ELTE Gazdálkodástudományi Intézetében
Milyen célból érkeztetek Intézetünkbe?
Katarzyna Szarzec: Látogatásunk célja, hogy folytassuk a közös kutatást Dombi Ákos kollégánkkal. A kutatás témája az állami vállalatok szerepe a nemzetgazdaságokban, különös tekintettel a gazdasági növekedésre kifejtett hatásukra. A projektet egyébként – a mi oldalunkról – a lengyel Nemzeti Kutatási Alap (Narodowe Centrum Nauki) is támogatja, köszönhetően a téma aktualitásának Kelet-Közép-Európában, és többek között Lengyelországban is.
Mikor kezdődött az együttműködés Dombi tanár úrral?
Katarzyna Szarzec: Körülbelül másfél évvel ezelőtt, 2017 júniusában találkoztunk először Szentpéterváron, egy konferencián, ahol elkezdtünk beszélgetni az állami vállalatok előnyeiről, hátrányairól. A beszélgetés annyira inspirálóan hatott mindkettőnkre, hogy úgy döntöttünk belevágunk egy közös projektbe.
Dombi tanár úr, kérem, mutassa be röviden a kutatás tartalmát.
Dombi Ákos: A kutatás elsősorban azokat az intézményi tényezőket igyekszik feltárni, amelyek kondicionálhatják az állami vállalatok teljesítményét, és így közvetetten a gazdasági felzárkózásban játszott szerepüket is. A közgazdaságtan alapvetően negatívan tekint az állami vállalatokra, holott vannak fejlett országok – igaz nem nagy számban –, ahol az állami vállalatok mindmáig meghatározó szereppel bírnak, és úgy tűnik, egyáltalán nem hátráltatják a gazdaság növekedését (pl. Norvégia). Természetesen az ellenkezőjére is bőven találunk példát. Célunk, hogy közelebb kerüljünk annak megértéséhez, miért más például Norvégia esete, mint számos más fejlődő, felzárkózni kívánó ország esete. E tekintetben úgy véljük, a választ az intézményi környezet minőségében fogjuk megtalálni.
Piotr Matuszak: Kicsit kiegészítve Ákos által elmondottakat: a feltételezés, miszerint az intézményi minőség alapvetően determinálja az állami vállalatok gazdasági hatásait, közkeletű vélekedésnek tekinthető. A hozzájárulásunk a témához igazából abban rejlik, hogy mi ezt a hipotézist empirikusan teszteljük az elmúlt évtizedet alapul véve. Utóbbi ezidáig nem nagyon történt meg, ami annak köszönhető, hogy nem álltak rendelkezésre átfogó adatok az állami vállalatok súlyát illetően. Így a munkánkat egy saját adatállomány összeállításával kellett kezdenünk, amelyben több mint 130.000 nagyvállalat adatait alapul véve 30 nyugat- és kelet-közép-európai országra kalkuláltuk az állami vállalatok aggregát részarányának alakulását 2007 és 2016 között. Ez a munka közel egy évig tartott. Most vagyunk a kutatás második fázisában, az adatok empirikus ökonometriai elemzésnél. Úgy is fogalmazhatunk, hogy eddig vetettünk, most jöhet az aratás.
Az eddigi eredményeik mit mutatnak az állami tulajdonú vállalatok potenciálját illetőn a közepesen fejlett országok – például Magyarország és Lengyelország – gazdasági felzárkózásában?
Piotr Matuszak: Egyelőre nem tudunk jó hírekkel szolgálni Közép-Európa számára. Jelenleg még ugyan zajlanak az empirikus vizsgálatok, de az eddigi eredmények robusztusan azt mutatják, hogy az állami tulajdonú vállalatok negatív hatást gyakorolnak az országok gazdasági növekedésére nem kellően fejlett intézményi környezetben. Az ökonometriai elemzések alapján úgy tűnik, hogy az elmúlt évtizedben a mintánkat alkotó 30 országból csak a legfejlettebbek (elsősorban „Nyugat”-Európa) esetén nem voltak károsak az állami vállalatok a gazdaság összteljesítménye szempontjából. A minta másik részében, és itt többségében a posztszocialista országokról van szó, azonban a hatásuk inkább negatívnak volt tekinthető.
Katarzyna Szarzec: Így van, ezek az eredmények a következő konklúziót bocsátják előre: Ha kellően fejlett intézményrendszerrel és kapacitásokkal rendelkezel az államigazgatásban, akkor nagyobb valószínűséggel fogod az állami vállalataidat is jól menedzselni. Milyen intézményi aspektusokról van szó? Fontos a korrupció alacsony szintje, a hatékony és konzisztens igazságszolgáltatás, a bürokratikus apparátus felkészültsége, valamint a gazdaságpolitika minősége – értsd: kiforrott, közgazdaságilag megalapozott és hatékonyan kivitelezett kormányzati stratégia. Az általunk vizsgált mutatók (Worldwide Governance Indicators), valamint a vonatkozó becsléseink alapján sajnos az a helyzet, hogy a posztszocialista országok többsége nem éri el jelenleg a kívánt szintet ezen intézményi dimenziók mentén. Jelenti mindez azt, hogy le kellene mondaniuk az állami vállalatokról mint a fejlesztéspolitika potens eszközéről? Természetesen nem. Az államapparátussal kapcsolatos intézményi elemek gyorsan fejleszthetők, ha meg van hozzá az eltökélt kormányzati szándék. Más szóval a közép-európai országok néhány év alatt sokat tudnának javítani intézményi környezetükön, amellyel az állami vállalataik gazdasági növekedésre gyakorolt hatását érdemben javíthatnák.
Hogy tetszik Önöknek Budapest és az Intézetünk?
Katarzyna Szarzec: Ez az ötödik alkalom, hogy Budapesten lehetek, e gyönyörű városban. Az emberek nagyon barátságosak, és az Intézet tudományos légköre igazán inspiráló.
Piotr Matuszak: Igen, egyetértek. Nekem ez a hetedik látogatásom Budapesten, de csak a második, amely tudományos munkámhoz kötődik. Nagyon jól érzem magam az Intézetben, az itteni kollégák remek csapatnak tűnnek. Reméljük, látogatásunk csak a kezdete egy hosszan tartó, gyümölcsöző együttműködésnek a két egyetem között.
Fotó: Gyüre Balázs