Merre tovább gazdasági képzés?
Ön többek között a felsőoktatás minőségmenedzsmentjével is foglalkozik – ez mit takar pontosan, mit vizsgálnak és milyen módszerekkel?
Nyilvánvaló, hogy a felsőoktatás egy különleges szolgáltatás, ahol a minőségmérés nehéz, mivel a szolgáltatásnyújtási folyamatban sok a szubjektív tényező. Abban viszonylag egyetértés van, hogy a felsőoktatás egyik legfontosabb érdekelt fele a hallgatóság, akik ebben a szolgáltatásnyújtási folyamatban többféle szerepet is betöltenek. Abban, hogy a hallgatók miképpen észlelik az oktatás minőségét, óriási szerepe van az oktatóknak, az oktatók és hallgatók közötti kapcsolatnak is. A felsőoktatásban is erős a szándék arra, hogy a termelő, ill. más szolgáltató folyamatok esetén sikerrel alkalmazott minőségmérési és értékelési módszereket, eszközöket és technikákat testre szabjuk.
Az ELTE számos nemzetközi rangsorban előkelő helyen szerepel. Hogyan lehet megközelíteni egy szak, kar értékét, az általa kibocsátott diplomát?
Ez számtalan tényezőtől függ, itthon talán a legismertebb a HVG által készített felsőoktatási rangsor, ezen kívül van több nemzetközi szakrangsor is, amelyek más-más tényezőket vesznek figyelembe és másképpen súlyoznak. Egy kar, egy szak népszerűségét itthon legegyszerűbben a jelentkező hallgatói létszám, illetve a felvételhez szükséges minimumpontszám (ponthatár) alapján szokták megállapítani, esetleg a jelentkezők, felvettek számát is hozzáveszik. A rangsorok készítői különböző oktatási és kutatási mutatókat, a nemzetköziség jellegének mutatószámait, az oktatók tudományos teljesítményét, a végzett hallgatók elhelyezkedési és fizetési statisztikát is figyelembe veszik többek között.
Miben erős az ELTE GTI?
Az ELTE ezekkel az üzleti képzésekkel meghatározó pozíciót harcolhat ki magának a gazdaságtudományi képzések között is. Az oktatói gárda erős kutatási háttérrel rendelkezik és fontos célunk, hogy kutatási eredményeink folyamatosan beépüljenek az oktatásba, de oly módon, hogy ezzel a munkaerőpiac igényeit is kielégítsük, naprakész és a gyakorlatban használható üzleti ismereteket oktassunk. A hallgatóink által elsajátított menedzsment, pénzügyi, közgazdasági és társadalomismereti ismeretek gyakorlati alkalmazását a több féléven keresztül húzódó projektfeledatok rendszere is támogatja – ezek keretében valós, vállalati problémákra kell megoldásokat találniuk.
A gazdaságtudományi képzésekre, gazdálkodás és menedzsment szakra egyre többen jelentkeznek. Mi befolyásolja a felvételi trendeket a „slágerszakok” tekintetében?
Nyilván egyrészről a munkaerőpiac generálja ezeket a változásokat. Másrészt a kormányzatnak óriási szerepe van abban, hogy melyik képzést és hogyan finanszírozza. Ezek mind hatással vannak a jelentkezők számára. A bolognai rendszer bevezetése óta a gazdálkodási és menedzsment, a kereskedelem és marketing, a pénzügy és számvitel a jelentkezők számát tekintve „slágerszakok” voltak, de 2012-ben a finanszírozási rendszer megváltozásával komoly törés következett be, hiszen ezeken a szakokon a hallgatók döntő részének nem finanszírozza az állam a képzését, önköltséges formában tanulhatnak csak. A hirtelen visszaesést követően azonban a jelentkezők száma ismét folyamatosan növekszik, egyre népszerűbbek e képzések.
Hogyan képviseli az ELTE GTI a minőséget a magyar gazdasági felsőoktatásban?
Úgy gondolom, a minőség fejlesztésének van egy egyéni oktatói szintje és ugyanakkor egy szervezeti vetülete is. Vannak olyan minőséggel kapcsolatos elvárások, amelyeknek való megfelelés szükségessége nem kérdés, hanem kötelező elem, kényszer. Az üzleti képzések terén zajló versenyben úgy lehet kitűnni, ha ennek a minőségi vállalásnak nem csak a kötelező minimumát teljesítjük, hanem annál sokkal többet. Mi az ELTE-n az oktatásszervezésben, oktatásmódszertanban is a legújabb megoldásokat és megközelítéseket keressük és próbáljuk meg alkalmazni.