„Nagyon erős csapat- és társadalomformáló hatása van az edzéseknek”

A napsütéses időnek köszönhetően a csarnokon kívül is lehetőség volt egy kis lazításra, napozásra, felfrissülésre a fűben vagy padokon. A röplabdások egy része is ott melegített. A szórakoztatóbb sportolási lehetőségek is biztosítva voltak, a helyszínen lehetett mini pingpongozni aprócska asztaloknál, valamint a curling egy olyan verzióját is kipróbálhattuk, amit száraz talajon, kerekeken guruló korongokkal játszanak. Bár elsőre talán picit szürreális látványt nyújthatott ez a kombináció egy légtérben, de remekül megfért egymás mellett a balansz tréning, a kick-box, a sakk és a kosárlabda is.

A kick-box bemutatóedzést Németh Márk tartotta, aki már 6 éve az ELTE edzője. Az edzés után az eseményről és az egyetemi sportéletről beszélgettünk.

Hogy kerültél az ELTE-re?
Először társadalmi tanulmányok szakon voltam – akkor még létezett ilyen –, azután pedig politikatudomány mesterszakon, szóval én mindig is az ELTE-re jártam.

A te szemszögedből hogy sikerült a bemutató óra?

Szerintem kifejezetten jól. Volt velünk három külföldi hallgató, és csak két olyan ember vett részt az edzésen, aki egyébként is jár hozzánk, szóval sok volt az új arc. Szerencsére a kick-box kezd nagyon trendi sporttá válni, az emberek már nem annyira félnek tőle. Viszonylag nagy a mozgásspektruma, és így nagyon jó testedzés, és hát van egy keményebb oldala is: a bunyózás. Viszont most már észrevették az emberek, hogy az a rész nem kötelező. Nálunk például vannak olyan lányok, akik csak a technikázást csinálják, és ugyanúgy elfáradnak, illetve át vannak mozgatva, mint a többiek.

Szoktál olyan arcokkal találkozni, akik egy-egy bemutatóedzés után kezdenek el járni hozzátok?

Vannak ilyenek, igen. A küzdősportok általában inkább egyéniek, de egyre több hallgató van, főleg lányok, akik párban jönnek hozzánk. Ez egyrészt nyilván megdobja a létszámot, másrészt pedig nekik is sokkal közelibb élmény lesz az egész, ha egy ismerőssel csinálhatják végig a gyakorlatsorokat.

Úgy érzed, hogy a küzdősportok társadalmilag is egyre elfogadottabbá válnak?

Igen, abszolút. És egyre keményebb válfajai is, olyanok, mint például a muaythai, ami azért jött létre, hogy egy kőkemény harc legyen. Persze a kick-box is, de abban mindig ott volt egy lightosabb verzió, egy semi-contact, vagy néha-néha egy formagyakorlat. Abból nagyon gyorsan ki tudott alakulni a kick-box aerobic. Ez egyébként szerintem sokat segít a sportágnak abban, hogy mainstreammé váljon, és persze az is, hogy mivel nagyon magas szinten megy az amatőr kick-box: viszonylag sok például a rúgás KO – ez nagyon látványos tud lenni.

Sok külsős tagotok van, vagy inkább az ELTE-sek, BEAC-osok járnak hozzátok?

Viszonylag sok a külsős tag. El kell büszkélkedjek azzal, hogy az ELTE-s kick-boxot 6 év alatt sikerült egy stabil 40 fős résztvevőszámra felturbózni – ez néha 50 ember is lehet. A maihoz hasonló bemutatóórákra általában kevesebben jönnek, de az alap edzéseken már van egy stabil, 40 fős létszám, aminek körülbelül a 80%-a ELTE-s hallgató.

Nem volt nehéz kiépíteni azt, amit most csinálsz?

Húha… hát nem volt könnyű, de nagyon sokat segített és segít a BEAC, akik tényleg mindenben megpróbálnak támogatni. Ugye náluk egy fix csapat van, nem az a helyzet, mint mondjuk a HÖK-nél, hogy gyakorlatilag évente váltják egymást a tagok, és ők sem igazán ismerik ki magukat a rendszerben. Itt Szabi, Réka, Gábor próbál olyan atmoszférát teremteni, ami stabil. Ha idejön valaki – úgy, mint én az első évemben –, gyakorlatilag egy termet talál, és nem tudja, hogy hol vannak az eszközök, hol kell kulcsot kérni és mik a hatáskörei, ezekben ők nagyon sokat tudnak segíteni. Az ilyen rendezvények lebonyolításában is egyébként, csakúgy, mint a hétköznapokban.

Miért érdemes részt venni az edzéseiteken és az ehhez hasonló rendezvényeken?

Az egyetem mellett nagyon könnyen elszakad az ember az egészséges életmódtól. Szerintem ezek az átmozgató edzések elképesztő hasznosak abból a szempontból is, hogy picit visszahozhatják ezt a dolgot. Edz nálunk Európa-bajnok taekwondós is, de a legtöbb ember teljesen kezdő, és az évek során rengetegen megszeretik a küzdősportokat. Van arra is példa, hogy valaki versenyző lett. Emellett nagyon erős csapat- és társadalomformáló hatása van az edzéseknek, de szerintem a legnagyobb erő az, hogy nem engedik, hogy eltunyuljon az ember. Az ELTE országos szinten egy kitűnő példát mutatott akkor, amikor megszervezte azt, hogy a tanárok segítségével a hallgatók elkezdhetnek edzéseket tartani, és így válhatnak profi edzőkké. Ezt minden egyetemnek csak javasolni tudnám, bár nyilván ehhez kellett az erős, BEAC-os háttér is.