Nemzetközi konferencia a közgazdaságtan megújításáról

2018.03.27.
Nemzetközi konferencia a közgazdaságtan megújításáról

Ötszáz évvel azután, hogy Luther Márton kifüggesztette tételeit a wittenbergi vártemplom ajtajára, a közgazdasági dogmákkal elégedetlen kutatók és diákok kiszegezték 33 pontjukat a London School of Economics kapujára. Ez a 33 pont alapvetően olyan aggasztó tendenciákra hívja fel a figyelmet, amelyek talán a 21. század legnagyobb globális kihívásai: szegénység, egyenlőtlenség, környezeti válság és pénzügyi instabilitás.

E tények fókuszában került 2018. március 22-én megrendezésre a közgazdaságtan reformjáról szervezett nemzetközi konferenciaaz ELTE Egyetemi Kongresszusi Központjának hangulatos Gömbaulájában. A konferenciát a Magyar Közgazdasági Társaság szervezte a Budapest Institute of Banking Zrt.-vel, a Budapesti Corvinus Egyetem MNB Tanszékével, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Gazdálkodástudományi Intézetével, valamint a cseh, a szlovák és a lengyel közgazdasági társaságokkal együttműködésben. Az esemény remek lehetőséget nyújtott arra, hogy minél több és hasznosabb reformöltet merüljön fel a közgazdaságtan megújításának előmozdításához. A konferencia sikerét mutatja, hogy közel 200 közgazdász vett részt rajta, beleértve a hazai közgazdasági szakma számos meghatározó alakját is.

A rendezvényt Pleschinger Gyula, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke nyitotta meg, aki röviden ismertette a 33 kifüggesztett közgazdaságtani tétel megszületésének előzményeit. A délelőtti szekció első előadója, Andrew Simms, a kezdeményezés egyik szülőatyja volt. Andrew Simmspolitikai közgazdász, környezetvédő és a New Weather Institute társalapítója. Előadásának középpontjában a környezet és a gazdaság kapcsolata, valamint a fenntartható fejlődés dilemmái álltak. Őt követte a tételek egy másik támogatója, Ha-Joon Chang, a Cambridge University közgazdász professzora, aki kifejtette, miért kell többféle nézeteken keresztül szemlélni a közgazdaságtant, valamint részletesen bemutatta az egyes közgazdasági iskolák meghatározó – és egyben megkülönböztető – jegyeit.

Dombi Ákos, Intézetünk Összehasonlító Gazdaságtan Tanszékének vezetője a gazdaságpolitika kurzusai keretében kifejezetten nagy hangsúlyt fektetett mindig arra, hogy a különböző közgazdasági nézetekkel, iskolákkal megismertesse a hallgatókat. Csütörtöki előadásában („Az éjjeliőr állam mítoszának a felemelkedése és bukása, avagy stilizált tények a piacok instabilitásáról és társadalmi igazságtalanságáról”) igyekezett rávilágítani arra, hogy a neoliberális államfelfogás nem képes kellőképpen biztosítani a pénzügyi piacok stabilitását, valamint a növekvő jövedelmi egyenlőtlenségek féken tartását. Ezen következtetéseit az elmúlt fél évszázad empirikus tényeire alapozta. Azt is bemutatta továbbá, hogy az elmúlt 150 évben, a közgazdaságtan főáramának változásaival párhuzamban, hogyan változott az állam és a piac közötti egészséges szereposztásról alkotott felfogás.


Dombi Ákos

Utóbbi kapcsán arra a következtetésre jutott, hogy mindezidáig a közgazdászok nézetei az állam szerepével kapcsolatban nem közeledtek egymáshoz, sőt, állandóan az egyik szélsőségből a másik szélsőségbe fordultak. A konferencia résztvevőit arra kívánta ösztönözni, hogy induljon el egy közös gondolkozás az állam egészséges szerepéről a gazdaságban, valamint arról, hogy az egyes közgazdasági irányzatok tanai milyen körülmények között működnek jól a valóságban. Hangsúlyozta a pragmatikus megközelítés fontosságát, hiszen az arany középutat csak ilyen módon tudjuk megtalálni, nemcsak az állam-piac szereposztásában, de bármely más közgazdasági kérdésben is.

A blokk záró előadója Pogátsa Zoltán közgazdász, a Soproni Egyetem docense volt. Előadása áttekintette azon tényezőket, folyamatokat, amelyek átformálták a neoklasszikus közgazdasági modellek jellemzőit az évek során. Rávilágított továbbá arra is, hogy milyen tévhitek alakultak ki ezzel a közgazdasági irányzattal szemben.