Online oktatás a járvány után is? – Mi kérdeztünk, Ti válaszoltatok
Március 11-én kaptuk meg valamennyien azt a bizonyos e-mailt, miszerint március 12-től határozatlan ideig tilos az óralátogatás. Emlékszem, hogy először örültem, mivel ez azt jelentette, hogy nem kellett megírni a másnapi matek zh-t, nem sokkal később azonban egy teljesen más érzés fogott el. Nem tudtam elképzelni, hogy mi lesz ezután. Hogyan tudja leküzdeni az egyetem ezt a hatalmas akadályt? Meddig tarthat ez az állapot? Mikor láthatom újra a barátaimat?
Azóta eltelt majdnem két hónap, és a szorgalmi időszaknak is mindjárt vége van. Kijelenthetjük, hogy az ELTE GTI kihozta a lehető legtöbbet, amit ilyen rövid idő alatt a helyzetből lehetett. Persze a rendszer korántsem tökéletes, ami lássuk be, elfogadható, hiszen csak pár hét állt az egyetem rendelkezésére a teljes online átállásra. A kutatásból szerzett tapasztalataim egészen jól reprezentálják a GTI sikeres alkalmazkodását, hiszen a hallgatók több mint 80%-a elégedett az új rendszerrel.
A jelenlegi helyzet különleges és páratlan, azonban jól mutatja, hogy az oktatás felkészült a technológiai fejlődésre, és a kutatásomból egyértelműen látszik, hogy erre a hallgatóknak is nagy igényük lenne. A megszokott dolgokról nem könnyű lemondani, és a változás sok nehézséggel és újítással jár. Az ELTE GTI egy kifejezetten friss és innovatív egyetemi kar, ez jól látszik a Q épület technológiai felkészültségéből is.
Éppen ezért fontolóra lehetne venni, hogy a járványhelyzet enyhülése után is megtartsuk és beépítsük a megszokott „személyes” oktatásba az online rendszert. A levelező tagozatos hallgatóknak az átállás nem okozott túl nagy problémát, hiszen számukra eddig is hasonló módon folytak az órák, azonban a nappali tagozatos hallgatók körében is népszerű a videók krízisen kívüli bevezetésének gondolata.
Az egyetem jövőbeni fejlesztésének megtervezésekor talán hasznos lehet, ha megismerkedünk a diákok tapasztalataival, problémáival és javaslataival az online oktatással kapcsolatban:
A videók nagy előnye, hogy megállíthatók, visszatekerhetők és újrahallgathatók, gyorsíthatók, vagy adott esetben akár lassíthatók is. Ezek a szempontok nagyban befolyásolják a tanulás hatékonyságát. A hallgatók fele érzi azt, hogy könnyebben tud felkészülni a videók segítségével. Pozitívum az is, hogy saját tempóban lehet készülni, sőt, akár a saját ágyunkból is. Ez főként a vidéken és az agglomerációban élők számára fontos, hiszen az ingázás helyett másra is felhasználható számukra az az idő (és pénz).
Több probléma is akad azonban a rendszerben, többek között a videók hangminősége, az órahosszak pontatlansága. Ezeken kívül sok anyagot töltöttek fel késve (vagy egyáltalán nem), és a záró zh-k is nagyon kevés időkülönbséggel zúdultak a diákok nyakába.
Az egyik legnagyobb problémát a jelen helyzetben sokaknak az jelenti, hogy nincs meg az az állandóság, amely az eddigi egyetemi életünkben jelen volt. A hirtelen szabadság sokak számára felborította a mindennapi rutint és időbeosztást.
Több alternatív javaslat is érkezett, amelyek megvalósulásuk esetén egyaránt segíthetnék a hallgatók és az oktatók munkáját. Például „élő szemináriumok” tartása, amelyek során személyesebb konzultációkra, kérdésekre és pluszpontszerzési lehetőségekre is sor kerülhetne.
Segítené a felkészülést, ha az anyagokat heti rendszerességgel töltenék fel egy egységes platformra, és a számonkérések „open-book” rendszerben működhetnének, visszaléptetési lehetőséggel.
Az online záró zh talán a leggyengébb láncszeme az online oktatásnak, a válaszadók többsége szerint nem hatékony megoldás. Több a puskázási lehetőség, kevesebb a motiváció a tanulásra, és sokszor nehezített követelményeket állítanak a diákok elé. A látható időkorlát és a visszalapozás lehetőségének hiánya is plusz pszichológiai terhet jelent.
Természetesen ebben a helyzetben az online számonkérés az egyetlen lehetőség, a járványhelyzet vége után azonban a hallgatók háromnegyede szeretné, ha a személyes, heti rendszerességű zárthelyi rendszer folytatódna.
Az online oktatás és a személyes, hagyományos oktatás vegyítése lenne a legideálisabb oktatási forma a megkérdezett egyetemi hallgatók 80%-a szerint.
Ennek a kivitelezésére rengeteg ötlet érkezett, ezek közül néhányat kiemelve:
- a könnyebben teljesíthető tárgyak online elvégzése
- személyes és online oktatás párhuzamosan
- élő szemináriumi órák és online előadások
- a szabadon választható tárgyak online végzése
- levelező helyett „online képzés” bevezetése.
Többen szeretnék azt is, ha visszatérne a hagyományos személyes oktatás, és akadtak olyan hallgatók is, akik a teljes körű online oktatást preferálnák.
Nagyban növelné az oktatás hatékonyságát, ha a lehetőségeinket kiaknázva a GTI-n a technológia ilyen formában is átszőhetné a hagyományos oktatást.
Rengeteg változás következett be az életünkben az oktatáson kívül is. A barátok, bulik és a személyes kapcsolattartás, valamint a város nyüzsgése a legtöbbünknek hiányzik.
Reméljük, hogy a következő szemesztert már együtt nyithatjuk meg, és felfedezhetjük, hogy a technológia mennyi lehetőséget rejteget az oktatás és a tanulás számára egyaránt.
Bolyki Veronika