Sorrendmódosítás? – néhány megfontolandó szempont alapszakosoknak

2021.06.04.
Sorrendmódosítás? – néhány megfontolandó szempont alapszakosoknak
Ha már tudod a felvételi pontszámod, eljött az ideje még egyszer átgondolnod a jelentkezési sorrendedet. Alább a gazdasági alapszakokhoz adunk néhány szempontot, támpontot.

Kezdjük azzal, hogy mi van akkor, ha valahova felvételt nyersz?

Ekkor még minden következmény nélkül dönthetsz úgy, hogy nem iratkozol be. Ebben az esetben egy következő felvételi körben (februárban vagy jövő szeptemberben) jelentkezhetsz újra.

Ha valahova be is iratkozol, még átkeveredhetsz más szakra, vagy akár más egyetemre is. Ezt viszont csak 30 kredit teljesítése után (ez általában egy vagy két félév) és csak azonos képzési területen (azaz esetünkben egy másik gazdaságtudományi szakra átlépve) teheted meg. Hogy ez mennyire könnyű, az már intézményileg jelentősen eltér. Az ELTE GTI-n belül például szinte szabadon lehet váltani, de más intézményből ide átkerülni már nem ilyen egyszerű.

Mindenesetre sokkal jobb már elsőre a megfelelő helyre kerülni.

Sorrendváltoztatásnál mit lehet és mit nem?

A már leadott felvételi listán eddig nem megjelölt finanszírozási forma még felvehető a listára, azaz például egy megjelölt állami ösztöndíjas jelentkezés mellé annak az önköltséges párja.

Törölni viszont szabadon lehet még a listáról, aminek sok esetben jelentős szerepe lehet. Van ugyanis még egy augusztusi pótfelvételi kör is, amelynél előre ismertek lesznek a felvételi ponthatárok (mert ezek az általános kör július 22-én kihirdetett ponthatáraival azonosak), és ekkor már nem csak a mostani jelentkezési listádról választhatsz. A pótfelvételin az önköltséges képzési formák még szinte mindenhol nyitottak lesznek (pl. az ELTE GTI összes szakján), néha pedig még állami finanszírozású helyek is akadnak (így volt ez pl. tavaly is). Aki viszont az általános körben bejut valahova, a pótfelvételin nem vehet részt, és a 30 kredit megszerzéséig máshova átjelentkezni sem tud majd.

Ha tehát valahova biztosan nem szeretnél járni, inkább vedd le a listáról, és várd ki a pótfelvételit! Amennyiben ott nem lesz állami hely, de amúgy 400 pont feletti pontszámmal rendelkezel, akkor az ELTE-n pl. ösztöndíjra lennél jogosult, amivel félévenként 175 ezer forintra mérséklődne az önköltségi díjad. Egy év után pedig egy újabb jelentkezést leadva, már megszerezheted az állami ösztöndíjat.

Melyik intézményt tegyem elsőre?

A gazdasági területen az ELTE-re és a Corvinusra nem valószínű, hogy 400 pont alatt be lehet jutni, önköltséges formákra sem (ezekre esetleg még a 390 pont feletti eredménnyel lehet némi esély). A többi intézményre jóval alacsonyabb (300-330 feletti) pontszámmal is be lehet jutni.

400 pont felett általában a két vezető intézmény között választanak. Ekkor ezen egyetemek hírneve, stílusa, képzéseik közötti kisebb különbségek stb. alapján, illetve nem végső soron a tandíjak eltérései alapján mérlegelhetsz. Az ELTE-n az állami ösztöndíjas hely 400 pont felett érhető el, míg a másik helyen ez jóval magasabb pontszámtól várható, és nehezebb lehet az ösztöndíj megtartása is.

Anyagilag a legnagyobb különbség természetesen egy ösztöndíjas és egy önköltséges képzés összevetésében adódik, itt évente milliós összegekről van szó. Persze önmagukban az önköltségi díjak is jelentősen eltérnek.

Melyik szakot válasszam?

Ennek tétje nagyban függ a szakok közötti későbbi átjelentkezési lehetőségektől. Az ELTE GTI gazdasági szakjai közötti átjárás szinte szabad, így itt egy év múlva könnyű váltani.

Országosan a legnépszerűbb a gazdálkodási és menedzsment szak, a leginkább általános gazdasági szak. Jó irány, később sokfelé lehet elmozdulni erről.

Szakmailag legközelebb ehhez a nemzetközi gazdálkodás esik, de mégis miben különbözik ettől? Nyilván a gazdálkodási és menedzsment is „nemzetközi” tananyagot takar, de a nemzetközi gazdálkodáson több a makrogazdasági, világgazdasági aspektus. Lényeges különbség van a nyelvi követelményekben: a nemzetközi gazdálkodásnál a diplomázáshoz két nyelvből kell nyelvvizsga. Ez előny és hátrány is lehet, hiszen ha ez még nincs meg, motivált leszel a második nyelvből nyelvvizsgát szerezni, míg e nyomás nélkül ez már elsikkadhat.

A pénzügy és számvitel országosan népszerű szak, a két nagy egyetemen viszont kisebb. E területnek tehát egyfajta elitképzése folyik ezeken. Határozottabban egy szakterületre fókuszál, némileg több matematikát (inkább számokkal való foglalkozást) takar, talán több precizitást követel. Cserébe viszont kiugró elismertséggel és jövedelemmel is kecsegtet.

A kereskedelem és marketing a két vezető intézmény közül már csak az ELTE-n elérhető. Inkább marketing irányultságú, külön is hangsúlyt fektetve a marketingkutatás és a marketingkommunikáció területekre. Sokaknak szintén remek választás.

Angol vagy magyar?

Itt is akadnak jelentősebb intézményi eltérések, nemcsak az árakat tekintve, de az angol és magyar nyelvű évfolyamok elválasztott kezelésében is. Az ELTE-n közös az évfolyam, lényegében tantárgyanként lehet választani a két nyelv között, így a magyar nyelvű szak hallgatói is rengeteg tárgyat hallgatnak angolul, minden további költség nélkül. A lényegi különbség csak annyi, hogy az angol nyelvű szakra járók mindent angolul tanulnak. Átjárás is lehetséges a két változat között.

Azt szoktuk javasolni, ha olyan szintű nyelvtudással rendelkezel, hogy a tanulási sebességed számottevően nem lassul angolul, bátran válaszd a tisztán angol nyelvű szakot. Különben azt fontold meg, hogy az angol nyelvben való gyorsabb fejlődésedért hajlandó vagy-e több tanulási időt vállalni.

Meddig?

Július 8-ig módosíthatod a jelentkezési sorrended, egyetlen alkalommal.