Számos területen visszaköszön a gazdaság és a társadalom kutatása...
Mérnökinformatikusként végeztél, majd doktori kutatásodat a mesterséges intelligencia filozófiájáról, ezen belül az emergens számítások és számítógépek lehetőségével, illetve a hallgatólagos tudásáról készítetted. Mit is jelent ez pontosan?
Az eredeti doktori kutatási témám a hallgatólagos tudás – egy bevett fogalom az ismeretelméletben – számítógépekre való kiterjesztéséről szólt, mivel ezt azelőtt kizárólag emberekre alkalmazták. Ez a téma erősen teoretikus, azt hiszem maguk a tézisek inkább csak a filozófus szakma számára érthetőek. Viszont kutatási eredményeim alkalmazhatók néhány kérdésre, amelyek tapasztalataim szerint sokakat érdekelnek, például, hogy milyen szakmákban várható, hogy a mesterséges intelligencia nagy mértékben kiválthatja az emberi munkát, és mely foglalkozások vannak biztonságban. Ezzel kapcsolatban még a legerősebb nyugati kutatóhelyek is csak nagyon elnagyolt előrejelzéseket tesznek, amelyek például azon alapulnak, hogy mekkora tárgyakkal kell dolgozni az adott munkakörben. Ennél sokkal kifinomultabb eredményeket ad az ismeretelmélet alkalmazása a problémára.
Úgy tudom, hogy ettől merőben eltérő témával, az EU innovációpolitikájával is foglalkozol. Hogyan jött ez az irány?
Igen, az elmúlt két évben elmélyültem az EU innovációpolitikájában, különösen a technológiai készültségi szintek elméletében. Sohasem terveztem ilyesmivel foglalkozni, viszont egy EU-s projektben, amelynek résztvevője vagyok, egyszer csak megjelent egy teljesen új követelményrendszer, amit nem értettem. Kiderült, hogy a projekt vezetői és az Európai Bizottság képviselője ugyanígy vannak ezzel, ezért inkább beleástam magam a dologba. Így ismertem meg a NASA innovációmenedzsment rendszerét is: az EU ugyanis ezt próbálja másolni több-kevesebb sikerrel.
Az „élet” és a munkakörnyezeted más esetben is alakította már a kutatási területedet és érdeklődésed fókuszát. Mit kutatsz, kutattál még? Mik ezeknek az érdekességei?
Ugyancsak inkább adottság, mint választás a technológia, társadalom és gazdaság viszonyának kutatása. Rengeteg mérnök hallgatóm volt már, és ez egy olyan téma, amire igény van. Így kezdtem el a technológiai determinizmus koncepcióját kutatni. Ez a terület azzal foglalkozik, hogy mekkora transzformatív ereje van valójában a technológiának a társadalomra nézve, és viszont, valamint, hogy mekkora lehetősége van a társadalomnak arra, hogy a technológiát kontrollálja. Hamar kiderült, hogy ez a gazdálkodás és menedzsment képzési terület hallgatóit is érdekli.
Közben az informatikai profilom sem sorvadt el szakmailag, hiszen most kezdem a 14-ik évemet az MTA SZTAKI-ban, részmunkaidőben. Egyetemi másodév előtti nyáron kezdtem, gyakornokként. Itt informatikai biztonsággal, szoftver projektekkel, számítási felhőkkel, gépi tanulással, nyelvfeldolgozással foglalkoztam eddig. De a kíváncsiságom itt is előre nem látott projektekre vitt rá: amikor angolul beszélő tesztalanyokat toboroztam egy gépi nyelvmegértési projekt tanulóadatának előállításához, észrevettem, hogy egyes internetes munkaerő-közvetítő oldalakon pénzt ajánlanak a like-ért, upvote-ért és blogbejegyzés írásáért. Abból a nyelvmegértési projektből semmi nem lett, viszont felmértem ezen a morálisan megkérdőjelezhető kampánytechnikáknak a mechanizmusait, hatékonyságát, valamint a piac méretét.
Az ELTE GTI profilját hogyan erősíted? Milyen érdekességekre számíthatnak majd a hallgatóid?
Nos, a marketing szakos hallgatókat biztosan érdekelni fogja az internetes kampányolás: az etikus része azért, hogy kivitelezzék, a nem etikus része pedig azért, hogy védekezhessenek ellene. A hallgatólagos tudással kapcsolatban azt vettem észre, hogy a menedzsment terület felfedezte ezt a fogalmat, és már több ezerszer hivatkoztak rá. Joggal, mert az ismeretelmélet nagyon sokat segíthet a szervezetek hatékonyságában. Minden egyéb dologgal kapcsolatban: a technológia és informatika elől senki nem tud elbújni, ma ezt már bizonygatni sem kell.
Egy gazdálkodástudomány iránt érdeklődő hallgató számára miért fontos ez a tudás?
Feltételezem, hogy sokan részben azért fogják választani az ELTE GTI által oktatott területeket, mert jól hasznosítható, de nem teljesen „kocka” szakmát szeretnének maguknak. De nekik is tisztában kell lenniük a technológia kérdéseivel, a fontos gyakorlati tudnivalóktól elkezdve a kapcsolódó stratégiákon és döntési szituációkon át a szélesebb társadalmi, akár filozófiai összefüggésekig bezárólag. Mindig is élveztem a gazdálkodás, menedzsment, kommunikáció és hasonló szakok hallgatóinak oktatását, mert észrevettem, hogy ha sikerül a számukra irreleváns műszaki részletek minimalizálásával – de nem bagatellizálásával – a mögöttes összefüggésekre rávilágítani, azért nagyon hálásak. Erre jó gyakorló terep a mesterséges intelligencia, az internet sötét titkai vagy akár a bitcoin is. Alig várom, hogy a GTI hallgatóival kitárgyaljam ezeket a témákat.