XXXV. OTDK 2. helyezett – interjú

2021.05.10.
XXXV. OTDK 2. helyezett – interjú
Mona Zsuzsi jelenleg vizsgáira készül számvitel mesterszakon, mégis szakított egy kis időt arra, hogy beszámoljon nekünk TDK-s tapasztalatairól. Időt és energiát nem kímélve jutott el az országos megmérettetés 2. helyezéséig, de vajon milyen nehézségei adódtak a kutatás során? Zsuzsi konzulense, Dr. Rózsa Ildikó is beszámolt az együttműködésről.

– Kutatási témádnak az IRFS 16 bevezetésének hatásait választottad. El tudnád mondani a laikusok számára is érthetően, miért érdemes ezzel a témával foglalkozni? 

MZs: Azt gondolom, bármilyen szakterülettel is foglalkozunk, mindig és mindenhol fontos téma, hogy az adott területen érvényben lévő szabályoknak és azok változásainak milyen hatásai lehetnek. Szintén jelentős kérdés, hogy ez a hatás mennyiben tér el például országonként, működési környezetenként. Az én témám is ezt boncolgatja: leegyszerűsítve egy – a nemzetközi számvitel területén történt – szabályváltozás hatásait vizsgáltam specifikusan magyar környezetben, összehasonlítva egy általános nemzetközi előrejelzéssel.

– Hosszú út vezet az eredményes TDK-ig is, hát még az országos megmérettetésig. Milyen tanulási folyamaton mentél keresztül ez idő alatt?

MZs: Viszonylag új vagyok még a számvitel területén, alapszakon teljesen mást tanultam. Sokat kellett fejlesztenem mind a szaknyelvi ismereteimet, mind magát az általános szakmai tudásomat. Természetesen egy ilyen hosszú munka során az ember önmagáról is sokat megtapasztal, hogy milyen típusú munka megy könnyebben, mi nehezebben, mi hoz lázba, és mi számít csak kényszerű, unalmas feladatnak. Én éppen munkakezdés, munkakeresés előtt állok, úgy érzem, sokat segített ez az elmúlt egy-másfél év abban is, hogy tudjam, pontosan milyen irányba szeretnék a továbbiakban haladni.

– A COVID-19 mindannyiunk hétköznapjaiba változásokat hozott, beleértve az egyetemi életet is. Hogyan hatottak a körülmények a kutatási folyamatra és a felkészülésre?

MZs: Nagyon sokat köszönhetek a konzulensemnek, dr. Rózsa Ildikónak, rengeteget segített nekem, támogatott, iránymutatásokat adott. Ennek ellenére egy TDK-munka jelentős része egyéni kutatás, olvasás, elemzés, amely nekem nem okoz általában nehézséget. Manapság az internet korában a szakirodalomhoz való hozzáférés sem feltétlen problémás, sok szakcikk és anyag érhető el, akár ingyen és online az egyetemnek köszönhetően.

A nehézség inkább abból adódott, hogy nem tudtam egyszerűen besétálni az Intézetbe a tanárnőhöz, amikor éppen kellett volna, hogy segítséget kérjek. Habár a tanárnő mindig igyekezett mielőbb válaszolni a leveleimre, így online azért időigényesebb a kapcsolattartás, valamint írásban könnyebb félreérteni egymást, nehezebb alaposan átbeszélni a problémákat. Ennek ellenére én nagyon szerencsésnek érzem magam, nem vesztettem sokat azzal, hogy otthonról, egyedül kellett dolgoznom, nem volt szükségem semmilyen speciális eszközre vagy feltételre, amely csak az egyetemen lett volna elérhető. Sőt, azzal, hogy kontaktórák sem voltak, rugalmasabban is tudtam időt szakítani a kutatásra, így valójában a konzultálások, egyeztetések kivételével talán még jobban is tudtam ilyen feltételek mellett készülni.

– Hogyan kezdődött a közös munka Zsuzsival? Folytatódik a kooperáció az országos sikertől felbuzdulva?

RI: Zsuzsi több mint egy éve keresett meg engem azzal az ötlettel, hogy TDK-dolgozatot szeretne írni. Először nem ezt a területet, hanem egy másikat választott, azonban a konzultációk során felvetődött az ötlet, hogy az akkor még nagyon friss IFRS 16 Lízing standard alkalmazásához kapcsolódó tapasztalatokat nagy kihívás lenne összegyűjteni és megvizsgálni. Zsuzsi rengeteget dolgozott, kutatott a témában; először az összes tőzsdei cég beszámolóját vizsgálta át, majd szűkítettük a kört, és végül a legrelevánsabb cégek kerültek alaposabb kielemzésre. Különösen jó volt az együttműködésünk, Zsuzsi hallgatott az iránymutatásokra, kritikákra, és nagyon kreatív megoldásokat, javaslatokat tett a dolgozatban. Nem beszéltünk még további kooperációról, de úgy gondolom, hogy most a legfontosabb, hogy Zsuzsi sikeresen levizsgázzon, elkészítse a szakdolgozatát, később pedig eldönti, hogy szeretne-e még ezzel foglalkozni. Szerintem, ha Zsuzsi nem folytatja ezt a kutatást, hanem a szakmában hasznosítja eredményeit, akkor is sokat profitál ebből a jövőben. Természetesen, ha mégis, szívesen támogatom benne!

– A hallgatók alapvető generációs jellemzője, hogy közel áll hozzájuk a digitális világ. Mennyiben nehezíti meg a TDK-ra való felkészülést a személyes kontakt hiánya oktatói oldalról?

RI: Véleményem szerint nem nehezíti meg az együttműködést, hiszen a mai fiatalok számára az online megoldások magától értetődőek. Függetlenül a járvány okozta helyzettől, mi eleve e-mailen, telefonon konzultáltunk, a dolgozatot is könnyebb volt szakaszonként, részletekben levélben megkapnom, és így visszaküldeni a javaslatokkal. A fiam, aki a szomszéd szobában ül, mobilon küld nekem üzenetet és várja a választ, függetlenül a személyes kérdezés lehetőségétől.  Viccet félretéve, az első találkozásoknál talán meghatározóbb volt a személyes interakció, de később már nem okozott semmilyen fennakadást.