XXXV. OTDK Különdíj – interjú
– Témád a magyarországi IRFS-bevezetés társasági adózás szempontjából. Korábban is dolgoztál, kutattál már ezen a területen?
G: Másfél éve a projektfeladathoz választottam ezt a területet, előtte nem igazán foglalkoztam vele. Alapszakon a Questor-botrány és számviteli csalások állt a kutatásom fókuszában, ami nem kapcsolódik ehhez a témához. Egyfajta „előre menekülés” volt ez számomra. Azt már láttam a harmadik félév alatt, hogy hosszú távon munkában is IFRS-sel szeretnék foglalkozni, elsősorban emiatt esett erre a választásom. A társasági adó része az akkori könyvelőirodai munkámból jött, abban az időszakban sok ügyfélnek készítettem épp a TAO-bevallását.
– A kutatási témádat a projektfeladatodhoz választottad. Tovább tudtad vinni ezt a kérdéskört a szakdolgozatodba és később a munkádba?
G: A TDK és a projektfeladat után a téma megmaradt a szakdolgozatomhoz is. Nagyon jó alap volt ehhez, hogy a TDK-ra már egy komplett dolgozatot be kellett adnom bevezetéssel, összegzéssel és következtetésekkel. A szakdolgozatba viszont bekerült egy jóval nagyobb, saját adatgyűjtésből nyert rész is, ami jelentősen kiegészítette a TDK-ra beadott dolgozat eredményeit. Ennek a kutatásnak az eredményeit azóta a konzulensemmel, Dr. Karai Éva tanárnővel – akinek ezúton is köszönöm a folyamatos segítségét – egy konferenciakötetben is meg tudtuk jelentetni angolul.
Ami pedig a korábban említett munkahelyi „előre menekülést” illeti, a témában való elmélyülés is segített, hogy a záróvizsga után olyan munkahelyen tudjak elhelyezkedni, ahol azóta is folyamatosan nemzetközi számvitellel foglalkozom. Nemcsak az egyetemi, de az azon túli szakmai munkámban is sokat segített a TDK-zás.
– Az Országos Tudományos Diákköri Konferencia a felsőoktatásban tanulók legnívósabb versenye. Milyen kihívásokkal kellett szembenézned a felkészülés során?
G: Amikor a témát a projekthez kiválasztottam, és készen kellett állni az induló prezentációval, még nagyon kiforratlan volt az ötlet. Elsőre már az is nagy eredmény volt, hogy a két bent ülő oktatót meg tudtam győzni, van jövője a kutatásnak. Ebben a szakaszban még nem látszott, hogy van-e megfelelően elérhető adat, amire a kutatásban támaszkodhatok, ezek felkeresése, majd kigyűjtése volt a legnehezebb.
Magára az OTDK-ra való felkészülésben viszont az volt nehéz, hogy a GTI-s TDK másfél éve volt, azóta pedig a témát sikerült továbbvinni. Az OTDK-n azt kellett ismét bemutatni, amit az intézményi TDK-n is korábban. Ráadásul az is nehezítette a dolgot, hogy a GTI-s TDK-n megkaptam a bírálatban, hogy a dolgozat mellé a prezentáció színvonalát még bőven lehetne fejleszteni. Ezt volt nehezebb home office keretek közt tovább csiszolni, ezenkívül a prezentáció ezúttal az OTDK-n sem volt élőben, hanem online, ami egészen más helyzet. Utólag úgy érzem, sikerült megugrani ezt a kihívást.
– Nem kis tapasztalatot tudhatsz magadénak a kutatásoddal és a konferencián való részvételeddel. Mit tanácsolnál azoknak a hallgatótársaidnak, akik félnek belevágni a TDK-ba?
G: Elsőre mindenképp azt, hogy keressenek egy olyan témát, ami iránt akár 1,5-2 éven át is tudnak lelkesedni. Ez mindenképp előrelendít akkor, amikor nagyon szoros, akár pár napos határidővel kell még új adatokat gyűjteni és elemezni. Maga a TDK abban segített, hogy láttam, mások milyen komoly, színvonalas kutatásokkal rukkolnak elő, volt mihez mérni a sajátomat, ezek helyezték nálam még magasabbra a lécet. Én az intézményi TDK-n is láttam, hogy bőven volt még potenciál a dolgozatomban az akkori első hely ellenére is, ez sarkallt arra, hogy a későbbiekben még jobban kiszélesítsem a kutatást. Most az OTDK-n láttam a többi előadó prezentációját, és még újabb ötletek születtek, számomra nagyon inspiráló volt. Maga az OTDK online is jó élmény volt, ezért biztos vagyok benne, hogy akik két év múlva már a háromnapos eseményen végig ott lehetnek a programokon, azoknak ez egy sokkal nagyobb élmény lesz, amiért már megérte belevágni.
– A COVID-19 új, korábban ismeretlen helyzetek elé állította a hallgatókat és az oktatókat egyaránt. Miben volt más a járványhelyzet alatt felkészülni az OTDK-ra?
KÉ: Gábor esetében ez nem jelentett különösebb nehézséget, mivel már alapszakon is önállóan kutatott. Tavaly megszerezte diplomáját számvitel mesterszakon, azóta egy pénzintézetben dolgozik pénzügyi jelentések munkatársként. Folytattuk tovább a közös munkát, ez egy újabb sikert hozott, az ITEMA 2020-as konferenciakötetében megjelent angol nyelvű publikációnk. Nem voltunk ugyan napi kapcsolatban, de e-mailen, telefonon keresztül el tudtuk érni egymást, ha Gábornak erre szüksége volt.
– Hosszú évek óta aktív résztvevője a TDK-versenyeknek konzulensként és kutatóként is. Mit gondol, miben rejlett Gábor sikere?
KÉ: Kiemelkedő szakmai felkészültsége mellett rendelkezik egyfajta kutatói elkötelezettséggel, amihez nagyfokú szorgalom, kitartás és türelem is párosul nála. Már alapszakos hallgatóként is többször bizonyította, hogy rendelkezik mindezekkel a kvalitásokkal. Azt szoktuk mondani, hogy az önálló kutató képes felismerni, megfogalmazni kutatási kérdéseket, ezekből hipotéziseket felállítani, és megtalálni azt a módszertant, amellyel ezeket igazolni tudja. Témavezetőként nagyon könnyű dolgom volt, egyfajta tanácsadó szerepben voltam mellette, hiszen önállóan dolgozott. Munkájára jellemző az alaposság, a célkövetés, az érthető, rendszerezett kifejezésmód. Nagy örömmel dolgozom vele, és büszke vagyok sikerére!